Hitler átaludta a második világháború leghíresebb eseményét, senki sem merte felkelteni

Miután Adolf Hitler kinevezte magát Führernek, a közvetlen környezetében lévők számára is világossá vált, hogy nem mondhatnak ellent neki. A szigorú náci diktatúra nem tette lehetővé az önálló döntéshozatalt, ami végül oda vezetett, hogy az egyik legfontosabb pillanatban is Hitler személyét tartották fontosabbnak Németország védelmével szemben.

Történészek szerint a második világháború egyik legfontosabb eseménye a normandiai partraszállás volt. A D-napnak is nevezett katonai offenzíva 1944. június 6-n történt, a szövetségesek partra szálltak Normandiában, hogy megnyissák a nyugati frontot. A támadás késett egy napot a rossz időjárás miatt, végül kétmillió amerikai, brit és kanadai katona vett indult el öt partszakaszon (Omaha, Utah, Gold, Juno, Sword) a német védelem ellen. 

A németek azt hitték, csak átverés az egész

A partraszállást hatalmas légitámadások és ejtőernyős bevetések előzték meg, ennek az volt a célja, hogy megzavarják a németeket. Hamis felszereléseket építettek, felfújható tankokat, ejtőernyős próbabábukat, kettős ügynököket használtak, és szándéskoan téves adatokat szivárogtattak ki, ami miatt a németek azt hitték, hogy a szövetségesek Pas-de-Calais-nál fognak behatolni.

A németek annyira bevették a csalit, hogy még a D-Day után is sok csapatukat Calais térségében tartották a második invázióra számítva. Súlyos veszteségeket szenvedtek el a szövetségesek, de végül sikeresen áttörték a védelmet. 

Hitler átaludta a normandiai partraszállást

Hitler rendszeresen késő éjszakáig fennmaradt, ezért a tisztjei nem mertek felébreszteni, amikor a szövetségesek partra szálltak. A német vezérkar merev parancsnoki rendszere miatt senki sem mert önálló döntést hozni. A kulcsfontosságú német páncélos tartalékok bevetéséhez Hitler engedélyére lett volna szükség, de mivel aludt, ezt senki nem merte megkockáztatni.

Délelőtt 10 órakor ébredt a Führer, azt mondta, nem hiszi el, a britek és az amerikaiak nem mernék ezt megetnni. Hamar rájött, hogy tévedett. Utólag azzal próbálta védeni magát a német vezetés, hogy azt hitték, a normandiai támadás csupán elterelés, ezért nem rendeltek el riadót. 

Egy ismert történész, Antony Beevor, a "D-nap" című könyvében részletesen elemzi a partraszállás körülményeit. Beevor szerint Hitler késlekedése valóban hátráltatta a német ellentámadást, de a szövetségesek elsöprő ereje és jól megtervezett hadművelete döntő tényező volt a sikerükben. Viszont történelmi tény, hogy a németek nem tudtak időben reagálni a partraszállásra, ami végül a náci Németország bukásához vezetett.

A partraszállás után a német hadsereg folyamatos visszavonulásra kényszerült Franciaországban és a Benelux államokban. Július 20-án merényletet követtek el Hitler ellen, ez volt a Stauffenberg-féle összeesküvés. A terv nem sikerült, de Hitler egyre paraniásabb lett.

Eközben a Vörös Hadsereg is megindította a Bagratyion-hadműveletet, amely megsemmisítette a német hadsereg jelentős részét keleten. A németek egyszerre két fronton kényszerültek harcolni, és egyre kevesebb esélyük maradt a győzelemre. 

Berlint 1945 áprilisában kezdték ostromolni, ekkor Hitler öngyilkosságot követett el, egy héttel később Németország feltétel nélkül megadta magát.