Titokzatos ábrák jelentek meg a hazai szántóföldeken, csak a magasból látni, ez áll a jelenség mögött

„Ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj” – írta Nem tudhatom című költeményében Radnóti Miklós a lángoktól ölelt kis országról, amelynek hegyvidékei és pusztaságai is megannyi szépséget és titkot rejtenek, a levegőből nézve pedig olyan részleteket fedezhetünk fel, mint korábban talán soha.

Radnóti idejében ehhez még repülőgépekre volt szükség, aki fentről nézhetett le a tájra, az szerencsés és kivételezett volna. Manapság viszont már elég akár egy drón is, amit bárki beszerezhet és ugyan engedély kell a reptetéséhez, megéri rá időt és pénzt fordítani, mint ahogy azt Jászai Balázs légifotói is bizonyítják.

Első ránézésre talán azt hihetnénk, hogy a borsodi és hevesi szántóföldeken megjelenő színes köröket valami természetfeletti alkotta, pedig van rá logikus magyarázat, a területeken ugyanis egykoron földvárak voltak. Ezekből az évszázadok során már csak halmok maradtak, ám a levegőből még mindig kirajzolódik egykori alakjuk és területük.

Évezredekre nyúlik vissza a földvárak története

Habár az egykori földvárak nyomai a legtöbb helyen már csak így fedezhetők fel, vannak olyanok, melyeknek még a sáncai is láthatók, ilyen a szabolcsi is, amelyet a Honfoglalás utáni évtizedekben, védelmi célokból építettek.

A földvárak közül idehaza is számos feltáratlan, ám a teljes kontinensen számos hasonló maradványt fedeztek már fel, közöttük több ezer éveseket is. Ezek a sokszor bronz- és vaskor idejéből származó erődítmények földből és fából készültek, ám kevés írásos emlék maradt fel róluk, ezért az egyetlen lehetőség a felfedezésükre a régészeti feltárás.

Nem véletlenül voltak népszerűek, ugyanis fát és földet szinte bárhol lehetett találni, míg a kő szállítása hosszadalmas és időigényes feladat volt, ráadásul jóval értékesebb építőanyagnak számított. A földvárak pedig meglehetősen strapabírók voltak, nem véletlen, hogy ilyen hosszú időn keresztül megmaradtak, és még évezredek múltán is láthatók a halmok, melyek egykoron több méter magas sáncok voltak.

Magyar települések is őrzik a nevüket, a különös építményeket pedig többfelé is dokumentálták az országban: