Ezeréves feljegyzés olyat mond a magyarokról, amely váratlanul érhet őseink történetét illetően

A honfoglaló magyarok a kilencedik században érkeztek meg a Kárpát-medencébe, bár több elmélet is létezik erre vonatkozóan, amelyek azt állítják, hogy a honfoglalás több hullámban zajlott le, és őseink már korábban is itt élhettek ezen a területen. Ezek közül a leghíresebb a magyar sztárprofesszor, László Gyula elmélete, a kettős honfoglalás. Az elmélet pedig még az 1960-as években keletkezett,

és rengeteg, a további kutatásokra is óriási hatással bíró, jótékony vitát generált a magyar tudósok körében. 

Majd a honfoglalás után őseink több hullámban járták be Nyugat-Európát, ezeket a hadjáratokat kalandozások néven ismerjük. És általában azt tudjuk, hogy a későbbi Magyarországtól nyugatra (kisebb részben pedig keletre is) lévő területeket, így elsősorban a mai Németország, Olaszország és esetleg Franciaország területeit járták be őseink, akiktől rettegtek a városok és Nyugat-Európa lakossága is.

Nem véletlen az sem, hogy többek között a magyar hadjáratok adtak döntő lükést Európában a megannyi várfal építéséhez, hiszen őseink az ostromokat inkább kerülték, harcmodoruktól is távol állt a nagy és erős várak és várfalak bevétele.

Azt azonban már kevesen tudják, hogy őseink eljutottak a mai Spanyolország területére is, tehát európa szélére is eljutottak. Erről pedig több feljegyzés is beszámol. A magyar portyázók ugyanis Itáliában kiegyeztek az uralkodóval, így továbbléptek zsákmány fejében a mai Spanyolország felé. Feltételezések szerint erre a hadjáratra 942-ben kerülhetett sor, de megeshet, hogy már 920 körül is volt egy hadjárat Hispániában. Ám a hadjárat nem úgy sikerülhetett, ahogy azt korábban elvárták volna, így a magyarok távoztak az Ibériai-félszigetről, ahol többek között először még a híres Córdoba városát is célba szerették volna venni.

Az Ibériai-hadjáratról elsősorban Ibn Hajján mór történetíró feljegyzéseiből értesülhettünk.

Milyen további elméletek és téveszmék vannak a magyar honfoglalásról? A videóban egy rendkívül érdekes válogatást láthattok:

(Forrás: Növekedés, Múlt-Kor)