Az európaiak 18 ezer éve rémes rituálékat tartottak, az ellenségeik agyát is használták ezekhez

Jól tudjuk, hogy a csaták előtt és után rendhagyó szertartásokat végeztek őseink. Ezek legtöbbje azt a célt szolgálta, hogy a harcba indulók bátorságot, önbizalmat gyűjtsenek, a csatából hazátérők pedig kinyilvánítsák tiszteletület az elesettek emléke előtt. Gyakran előfordul az is, hogy az ellenség soraiból túszul ejtett harcosokat rabszolgaként maguknál tartották a győztesek. A kannibalizmus viszont ritka volt, de egy 18 ezer évvel ezelőtti esemény erre is szolgáltat bizonyítékot.

Egy nemrégiben megjelent tanulmány szerint az ősi európaiak körében 18 000 évvel ezelőtt megesett, hogy elfogyasztották egymás agyát. A kutatók a lengyelországi Maszycka-barlangban talált emberi maradványokat elemezve jutottak erre a következtetésre. A leletek a magdaléni korszakból származnak, és legalább tíz ember – hat felnőtt és négy gyermek – csontjait tartalmazzák.

A 3D mikroszkópos vizsgálatok során a kutatók a csontok 68%-án találtak vágásnyomokat és töréseket, amelyek arra utalnak, hogy az egyének haláluk után röviddel kerültek feldolgozásra. Az égési nyomok arra utalnak, hogy a csontokról lefejtett izmot és az agyvelőt megsütötték.

A koponyatöredékeken lévő vágásnyomok a skalpolásra, a hús eltávolítására, valamint a fülek és az állkapocs levágására utalnak. A koponyacsontok törései pedig azt sugallják, hogy az agy eltávolítása céljából törték fel a koponyákat. További vágásnyomokat találtak a váll-, kar- és lábcsontokon is.

A kutatás vezetője, Francesc Marginedas, a Katalán Paleoökológiai és Szociális Evolúciós Intézet (IPHES) doktorandusza szerint: 

"A vágásnyomok elhelyezkedése és gyakorisága, valamint a csontok szándékos törése egyértelműen a testek táplálkozási célú kihasználására utal." 

A kannibalizmus okai ebben az időszakban nem teljesen tisztázottak

A kutatók szerint lehetséges, hogy rituális célok vezettek az emberi részek elfogyasztásához, de további vizsgálatok szükségesek a pontos indítékok megértéséhez. 

Kannibalizmusra utaló jelek elvétve bukkannak fel az ősi emberi civilizációkban, a szakértők ezért kizárják, hogy általános gyakorlat lett volna. Valószínűleg egy ellenséges csoport teljes elpusztítása volt a cél, ezért haláluk után tűzön megsütötték a húsukat és az agyukat, aztán megették.

Az etnográfiai kutatások ugyanakkor azt mutatják, hogy a temetési kannibalizmus hosszú ideig jelen volt magdaléni korszakban. Azonban a Maszycka-barlangban talált csontokon kíméletlen törések, durva, erőszakos vágások láthatók, amelyek nem azt sugallják, hogy egy tiszteletteljes kegyeleti szertartás során történt volna az emberi hús elfogyasztása. 

Kétségtelen, hogy a felfedezés sok kérdést vet fel, mégis újabb betekintést nyújt az őskori európaiak életmódjába és szokásaiba, valamint rávilágít az emberi viselkedés komplexitására a történelem előtti időkben.