Döbbenetes ókori lelet: embereket temettek az Északi Stonehenge kövei alá

1000 évvel korábban is felfedeztek Skóciában egy hasonló helyet.

Az Észak Stonehenge-ének nevezett Callanish állókövek a késő neolitikus korszakban jöttek létre, feltételezhetően rituális tevékenységek céljából.

A neolitikus emberek körülbelül 5000 évvel ezelőtt emelték ezeket a köveket. Bár a kövek legalább egy évezreden keresztül rituális tevékenységek központjaként szolgáltak, pontos rendeltetésükre nincs egyértelmű válasz.

Sokan még mai napig találgatnak arról, hogy mi volt a kövek célja, de a tudósok úgy vélik, hogy a körök többféle szükségletet szolgáltak ki. Egyrészről nap- és holdobszervatóriumok voltak, ezenkívül szertartások, istentisztelet és gyógyítás helyszíneiként működtek.

Az építmény ötven kődarabból áll, melyek agyaggal lettek megerősítve, és ezek formailag egy körben helyezkednek el. A kör közepén egy fő monolittal és egy kisebb kriptával. Feltevések szerint a tizenhárom tömbből álló kör korábban készült el, mint a kripták. A kőkripta 100-200 évvel később készült el, majd a hozzá kapcsolódó újabb kősorok.

A fő monolit 4,75 méter magas és körülbelül 5,5 tonnás. Az emlékhelyre onnan következtethetünk, hogy a középen található kőhalommal fedett kriptába hamvasztás után halottak kerültek. Vannak feltételezések, hogy eredetileg náddal volt befedve. Hozzávetőleg i.e. 1500-1000 között kifosztották és földművesek beszánthatták, amit idővel felújítottak.

Az idő viszont nem kegyelmezett, ugyanis i.e. 800 körül tőzeg kezdte ellepni a területet, mely 1857-re, amikor végleg eltávolították, elérte a 1,5 méteres vastagságot.

Teljesen egyértelmű magyarázat még mai napig nincs arról, hogy mi célt szolgáltak az állókövek.

Egy ír admirális 1912-ben azt állította, hogy a köveket asztrológiai célból hozták létre. Vannak bizonyítékok arra, hogy az építők bizonyos csillagászati jelenségek alapján tájolták be a kőkört, ugyanis a kriptától nyugatra eső oszlopsor napéjegyenlőség idején a naplemente hajszálpontos irányát mutatja.

Az is elképzelhető, hogy a helyszínt közösségi térként használták a helyiek, továbbá vallási szerepe is lehetett.

Mindenesetre a kutatások folynak, a kövek pedig hatalmas turistalátványosságnak számítanak.