
A saját számlájáról akart pénzt felvenni a nő, a banki dolgozó arcon röhögte, készpénz helyett egészen mást kapott
Olvass tovább...
Irodalomóráról teljesen kimaradt, ezért Petőfi özvegyéről kevesen tudják, hogy maga is író és költő volt.
Ha azt mondjuk, Szendrey Júlia, szinte mindenki Petőfi Sándor múzsájára, feleségére és özvegyére gondol. Egy asszonyra, akinek neve egybeforrt a forradalommal, a tragikus szerelmi történettel, aki gyönyörű verseket ihletett. Pedig Szendrey Júlia sokkal több volt, mint egy híres költő özvegye. Egy művelt, rendkívül tehetséges és szabad szellemű nő, aki a 19. századi Magyarországon olyasmit tett, amit kevesen: önálló alkotóként lépett fel egy férfiak uralta világban.
Kevéssé tudott például, hogy ő fordította elsőként magyarra Hans Christian Andersen meséit - neki köszönhetjük, hogy olyan történetek, mint A császár új ruhája vagy A rendíthetetlen ólomkatona először magyarul is olvashatóvá váltak. Valamilyen érthetetlen oknál fogva a hazai irodalomoktatásból ez teljesen kimarad, említés szintjén sem jelenik meg az információ, ezért Magyarországon ezt a tényt alig ismerik, míg Dániában olyannyira tisztelik ezért, hogy Koppenhága egyik elővárosában szobrot állítottak neki.
Olvass tovább...
A szobor Koppenhága egyik városrészében, Charlottenlundban található, egy kisvárosban, amely szorosan kapcsolódik Andersen emlékéhez. Az alkotás életnagyságban ábrázolja Szendrey Júliát, aki egy kis asztal mellett áll, kezében egy könyvvel.
A kompozíció szimbolikus jelentésű: adott egy nő, aki a háttérből dolgozott, de szavai mégis élnek és hatnak. Mert bármennyire is beskatulyázták őt Petőfi feleségeként, Szendrey Júlia nem elégedett meg azzal, hogy a forradalom özvegyeként élje le az életét. Saját jogán is alkotott, írt, és a magyar irodalom egyik első női költőjeként hagyta ott a nyomát.
Olvass tovább...
Szomorú tény, hogy míg Dániában tisztelik az irodalmi munkásságát, Magyarországon még mindig főként a Petőfihez fűződő kapcsolatáról beszélnek. Pedig ha belegondolunk, milyen jelentős tetteket hajtott végre (nőként a 19. században!), akkor nemcsak Petőfi szerelmeként kellene emlegetnünk őt, hanem úgy, mint egy bátor, tehetséges és haladó gondolkodású nőt, aki meg merte élni saját vágyait és ambícióit.
Előadás Szendrey Júlia életéről: