Életveszélyes repülőre szerelték fel a bombákat, leparancsolták őket a levegőből

A Tupoljev Tu-22 egy szuperszonikus bombázó repülőgép volt, amelyet a Szovjetunió fejlesztett ki a hidegháború idején. Nagy ígéreteket hordozott, de számos kihívásba ütközött, és végül nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.

A Tu-22-est 1962-ben mutatták be, mint az első szuperszonikus bombázót, amelyet a Szovjetunióban gyártottak. A repülőgépet úgy tervezték, hogy nagy sebességgel és hatótávolsággal behatoljon az ellenséges légtérbe, és nukleáris robbanóanyagokat szállítson. 

Papíron a Tu-22 lenyűgöző képességekkel rendelkezett. A valóságban azonban számos problémával szembesült, amelyek megnehezítették a használatát és üzemeltetését. A repülőgép nehezen vezethető volt, és elektronikai rendszerei hibákban szenvedtek. A pilóták kényelmetlenségeket is tapasztaltak a hosszú repülések során, mivel a gépben nem volt WC.

A Tu-22K rakétahordozó változat még rosszabb helyzetben volt. A Kh-22 rakéta mérgező és maró hatású hajtóanyagot használt, ami komoly biztonsági kockázatot jelentett a földi kiszolgáló személyzet számára. A hajtóanyagok ráadásul rendkívül gyúlékonyak voltak, ami súlyosbítja a balesetek következményeit. A lefelé irányuló katapultülések sem nyújtottak kielégítő biztonságot, alacsony magasságban bekövetkező balesetek esetén szinte biztos volt a halálos kimenetel.

A szerencsétlen alkotás

A pilótafülke ergonómiai kialakítása is katasztrofális volt, a kezelőszervek nehezen voltak elérhetők, a látómező pedig mindhárom pilóta számára korlátozott volt. Ez különösen problémás volt erős oldalszélben történő leszálláskor, amikor a pilóta alig látta a kifutópályát.

A Tu-22 nem váltotta be a bombázóként hozzá fűzött reményeket. Korlátozott használhatósága és számos biztonsági aggálya miatt a repülőgépet hamarosan átalakították más feladatokra, mint például felderítésre és rakétahordozásra.

Andrej Tupoljev, a Tupoljev tervezőiroda alapítója a Tu-22-est "legszerencsétlenebb alkotásának" nevezte. A repülőgépnek számos beceneve volt, mint a "Hibás repülőgép", "Emberevő", de talán a legérdekesebb a "piaszállító". Ez a becenév onnan ered, hogy a Tu-22 légkivezető rendszere 40% etanolt és 60% desztilláltvíz keverékével működött. De ezzel az erővel „Vodkajártnak” is nevezhették volna, hiszen ezek az anyagok pontosan a vodka összetevői. A repülő viszonylag rövid karriert futott be, de a gépek jelentős szerepet játszottak számos harcban, mint az iráni-iraki háborúban. 

Forrás