A történelemkönyvek is hallgatnak az őrült egyiptomi fáraó borzalmas csapdájáról, ilyen embertelen volt az ókori istenkirály
Olvass tovább...
A tudósok áttörő eredményre jutottak az egyiptomi piramisok építésével kapcsolatban.
Az egyiptomi piramisok kapcsán nagyon sok kérdés fogalmazódik meg az emberekben minden egyes alkalommal. Az építés kérdéseitől egészen a funkcionalitáson és rendeltetésen át addig, hogy végül miért csupán ennyi piramis épült, miért hagyták abba az ókori emberek a piramisok építését. Nos, a válaszokat illetően van egy nagyon is rendkívüli tényező, amelyet az utóbbi időben egyre többször vesznek a tudósok jobban górcső alá.
A jelenség rendkívüli magyarázatot ad nekünk több kérdésre is, rávilágít az ókori egyiptomiak viselkedésére, a fáraók gondolkodására és az egész ősi egyiptomi társadalom működésére.
A jelenség pontosan Kr. e. 2471. április elsején történt, ekkor elsötétült az ég Egyiptom felett, és a tudósok szerint hirtelen minden megváltozott. Ez az esemény nagyon fontos hatással volt mindarra, ami majd történt Egyiptomban a piramisok építése kapcsán is.
Olvass tovább...
Teljes napfogyatkozás történt Egyiptomban, és ez a rendkívüli eset megingatta az addig egyeduralkodó napkultuszt. Pedig ez volt a piramisépítés egyik legfőbb ideológiája az országban. Sepszeszkaf fáraó már nem épített olyan piramist mint apja, Menkauré, akinek a piramisa az egyik a három nagy gízai piramis közül.
Sepszeszkap egy masztabát építettett magának sírként.
A tudósok szerint a fáraó ezzel is demonstrálni akarta, hogy eltér a napkultusztól, mivel a rendkívüli jelenség, a napfogyatkozás után Ré isten elvesztette megingathatatlan isteni hatalmát a nép és a fáraók körében. Az említett esemény után a piramisok egyre kisebbek lettek Egyiptomban, és az építésük sem volt már annyira precíz és pontos, hiszen már nem úgy építették ezeket, hogy a Nap mozgásához igazították.
Az Óbirodalom végére a piramisok építése teljes hanyatlásban volt már.
A Középbirodalom és az Újbirodalom fáraói már inkább sziklasírokban temetkeztek, a napfogyatkozás tehát szépen lassan egy hatalmas változáshoz vezetett Egyiptomban, amely elsősorban kulturális változás, ám nagy hatással volt az építkezésekre és így Egyiptom társadalmára és gazdaságára is, hiszen a korabeli emberek a napfogyatkozást isteni jelként, figyelmeztetésként értelmezték.
Az elmélet kidolgozója a milánói egyetem híres csillagász, régész professzora, Giulio Magli.
Olvass tovább...
(via Earth.com)