Nem is létezett a történelmi Magyarország egy szlovák történész szerint

A történelmi Magyarország

A Nagy-Magyarország vagy a történelmi Magyarország alatt hazánk korábbi, az 1920-as trianoni béke előtti időkből ismert területét értjük. A magyar történelem már több, mint 1000 évre nyúlik vissza, azonban vannak olyan történészek, akik szerint soha nem is létezett a történelmi Magyarország.

Ezek közé a történészek közé tartozik a tót hirstorikus, Dusan Kovác is, aki szerint 1918 előtt egy Uhorsko nevű államalakulat terjesztett ki a fennhatóságát a Kárpát-medencében. Dusan Kovácról tudni kell, hogy 2001-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével tüntették ki, 2007-ben pedig a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjává választották.

Fő kutatási területe a 19-20. századi közép-európai történelem, azon belül is az Osztrák-Magyar Monarchia, illetve Csehszlovákia, Szlovákia, és Magyarország társadalmi, politikai, nemzetiségi viszonyainak vizsgálata. Emellett behatóan tanulmányozta a szlovákiai és a magyarországi németek, a szlovákiai nemzetiségek 19-20. századi históriáját és identitásváltozásait.

A magyarság aránya

Hungaria, Magyar Királyság – csak két olyan név, amivel hazánkról lehet olvasni a hivatalos dokumentumokban, okiratokban, és a történelemkönyvekben.

Köztudott, hogy a középkori Magyarország soknemzetiségű állam volt, de azt állítani, hogy a magyarság részaránya soha sem érte el a történelmi Magyarország határain belül az 50 százalékot, az semmiképp sem helytálló, hiszen egészen a török hódoltságig magyar többség uralkodott a Kárpát-medencében.

Hunyadi Mátyás uralkodása alatt az összlakosság 75-80 százaléka volt magyar, aztán később ez valóban sokat változott, a 18-19. század fordulóján mindössze 40-45 százalék volt a magyarság aránya, de ez az 1910. évi népszámlálás idejére visszanövekedett 54 százalékra, tehát több mint 100 éve ennyi volt a magyarság államterületen belüli részaránya.

A történész szerint a trianoni békeszerződés megírásakor az új határokat nem csak etnikai szempontok alapján jelölték ki, hanem stratégiai tényezők is szerepet játszottak.

A stratégiai tényezőkkel kapcsolatban a Kuruc.info, Dusan Kovác kijelentéseivel foglalkozó cikkében megemlíti azt az 1938. november 2-án aláírt 1. bécsi döntést, amelynek köszönhetően  a Felvidék déli határsávja, összesen 11 ezer 927 négyzetkilométernyi terület került vissza Magyarországhoz, vele együtt pedig 1 millió 60 ezer fős lakossággal, aminek 84 százaléka magyar volt.

Ez történne, ha a történelmi Magyarország újra megalakulna: