Különös dolog jelent meg a Parlament tetején, százak figyeltek a hatalmas kőtömbök tövéből

A Parlament épülete Budapest és Magyarország egyik legfontosabb jelképe. A Steindl Imre tervei alapján 1885 és 1904 között megépülő, neogótikus és eklektikus stílusú Országház 268 méter hosszú és 96 méter magas, és a főlépcső előtti márványoszlopok kivételével kizárólag magyar alapanyagokból épült.

Nem csupán hosszú, költséges is volt az építkezés, maga Steindl meg sem érhette a befejezését, ugyanakkor a felavatása már 1894-ben megtörtént és azonnal használatba is vették a hatalmas épületet.

Ekkor tartották az úgynevezett „bokrétaünnepet” is, amelyet az épület tartószerkezetének elkészülését követően szoktak megtartani. Ilyenkor az épület (addigi) legmagasabb pontjára egy bokrétafát vagy bokrétacsokrot állítanak. Az Országház esetében a bokréta tetejére emeltek egy fát.

A május 5-i esemény során Hörcher József főpallér mondott beszédet, többek között Istennek is hálát adva. Felszólalását a kőfaragók és egy katonazenekar is meghallgatta, akik párkányokon, állványokon, valamint az építési területen, hatalmas kőtömbök szomszédságában álltak. Az épület déli homlokzatának állványára egy feliratos címert is elhelyeztek.

Az eseményről egy fotót is készítettek:

Tíz évet kellett várni a Parlament felavatására

Ezt követően további egy évtizedig folyt a munka, melynek végösszege 38 millió osztrák-magyar koronára rúgott. Eredményeképp pedig elkészült a világ harmadik legnagyobb parlamentje. 1904. május 29-én aztán felavatták Steindl Imre mellszobrát és a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet emléktábláját az Országház díszlépcsőházában.

A mellszobor alkotója az a Stróbl Alajos volt, aki Budapest egyik legmeghatározóbb szobrászaként híresült el. A szoborra akkor mint az épület befejezéseként tekintettek, és innentől tekintik késznek a Parlamentet.

Már a 30-as években fel kellett újítani egy részét

Mivel a monumentális épület tucatnyi különböző minőségű anyagból épült, ezért az amortizációjuk is eltérő volt. Így aztán már az 1930-as években volt olyan része, amit fel kellett újítani, a 80-as évek végén pedig átfogó restaurálásba kezdtek - írta korábban az Origo. Ez két évtizedig tartott, a puha mészkőből épült részeket pedig kemény mészkőre cserélték.

Az Országház következő felújítása kapcsán épp a tavalyi év utolsó napján jelent meg a Magyar Közlönyben, hogy a döntéshez számos előkészítő munkára lesz szükség, többek között elemzésekre, tervekre, felmérésekre, melyek önmagukban is több évet vesznek igénybe, a beruházásra így még sokat kell várni. Ám amennyiben megvalósul, úgy az Agrárminisztériumba költözhetnek a politikusok és az Országházban dolgozók.

Így épült meg a Parlament: