Dávid király városában, Jeruzsálemben fedeztek fel szenzációs dolgot a régészek

A Jeruzsálem Nemzeti Park falain belül, az úgynevezett "Dávid városa"-nak keleti lejtőjén egyedülálló szerkezetet tártak fel az Izraeli Régészeti Hatóság szakemberei. A mintegy 220 négyzetméteres, nyolc sziklába vájt kamrából álló építményben oltárt, obeliszket, olajprést és borprést is találtak. 

Rituális célú helyiségek felfedezése

A feltárt szerkezet különlegessége abban áll, hogy a nyolc kamra mindegyike eltérő funkcióval rendelkezik. Az egyikben egy olajprést találtak, amelyet olívaolaj készítésére használtak, míg egy másikban egy borprést fedeztek fel a szőlő feldolgozásához.

Egy harmadik kamrában egy faragott oltárra bukkantak, amelyhez egy folyadékelvezető csatorna kapcsolódik, jelezve a rituális áldozatok helyszínét. A legjelentősebb lelet azonban egy nagy álló kő, vagyis masseba, amely mellett valószínűleg vallási szertartásokat végeztek. Egy másik helyiség padlóján rejtélyes V-alakú bevéséseket találtak, amelyek célja egyelőre ismeretlen, de a feltárást vezető egyik régesz, Eli Shukron szerint ezek a jelek talán egy háromlábú állvány alapjául szolgáltak, amelyet rituális tevékenységekhez használtak.

A leletek és történelmi összefüggések

A szerkezet peremén egy kis barlangban az i.e. 8. századból származó tárgyakat találtak, köztük főzőedényeket, óhéber feliratokkal ellátott korsókat, szövőszék súlyokat, skarabeuszokat és díszítő motívumokkal ellátott pecséteket. A kutatók úgy vélik, hogy ez az épület a Júda királyainak uralkodása alatt, az i.e. 8. század közepéig volt használatban.

Shukron szerint a helyszín használatának megszűnése egybeesik Ezékiás király vallási reformjaival, aki központosította az imádatot a jeruzsálemi Templomban, ezzel párhuzamosan pedig megszüntette az országban szétszórt rituális helyszíneket. A Biblia leírja, hogy az Első Templom időszakában a Templomon kívül is működtek rituális helyek, amelyeket Ezékiás és Jósiás királyok reformjai során számoltak fel, hogy az imádatot a Templomba összpontosítsák.

Történelmi jelentőség és jövőbeli tervek

A régészek szerint a feltárás és a kapcsolódó kutatások új megvilágításba helyezik Jeruzsálem vallási életét az Első Templom időszakában - ahogy a csapat fogalmazott, a mostani felfedezés nem csak a város gazdag múltjának izgalmas bizonyítéka, hanem kézzelfogható kapcsolatot teremt a több ezer éves történelmi gyökerekkel.

Amichai Eliyahu, Izrael örökségvédelmi minisztere szerint az ilyen felfedezések erősítik a történelmi kötődést Jeruzsálemhez és más helyszínekhez, ahol a zsidó kultúra és hitrendszer kialakult. A kutatók remélik, hogy a jövőbeni vizsgálatok további részleteket tárnak fel a szerkezet funkcióiról és jelentőségéről, valamint hozzájárulnak a korszak vallási gyakorlatainak mélyebb megértéséhez.

Dávid király története:

forrás: ArkeoNews