Szédületes okból nevezték a magyarokat marslakóknak Amerikában

Magyarok Amerikában

Egy amerikai tanulmány szerint a 20. századot Budapesten készítették elő, hiszen magyar anyanyelvű volt, és valamelyik híres budapesti iskolában tanult szinte minden tudós, aki a 20. századot meghatározó számítástechnikát, az atom- és űrkutatást elindította, tovább fejlesztette.

Neumann János, Szilárd Leó, Teller Ede, és Wigner Jenő – négy olyan hazai tudós, aki később világhírűvé vált. Wigner Jenő az atomreaktor, Szilárd Leó az atombomba, Teller Ede pedig a hidrogénbomba feltalálója volt; tudásukkal hatalmas erőt szabadítottak el, de mindhárman tiltakoztak az ellen, hogy az atomenergiát háborús célra, az emberek ellen használják.

Neumann János pedig a számítógép atyja volt: az általa megépített computer bár akkora volt, mint egy szoba, de kétségtelenül ez volt az őse a mára már táskányira zsugorodott számítógépeknek. Ezen kívül Neumann Eisenhower amerikai elnök tanácsadója volt, ő beszélte le annak idején Kína megtámadásáról.

Ehhez tartozó érdekesség, hogy összesen hat amerikai elnöknek volt magyar tanácsadója. Most Donald Trump, újonnan megválasztott és beiktatásra készülő elnök is egy magyar származású szakértőt, Gorka Sebestyént nevezte ki terrorizmus elleni főigazgatóvá és elnöki tanácsadóvá.

Marslakók vagyunk

A magyarokat az amerikai tudóskörökben földönkívülieknek, marslakóknak nevezték. Mikor Enrico Fermi Nobel-díjas atomfizikust megkérdezték, hogy hisz-e a földönkívüliekben, azt válaszolta:

„Már itt vannak közöttünk... magyaroknak hívják őket”.

Ezt szédületes okból mondták ránk, hazánk kiváló tudósainak legendás tudása, zseniális fantáziája, egymást közt beszélt nyelvük, furcsa angol kiejtésük nagyon érdekes volt az amerikaiak számára, így aztán elkezdték marslakóknak nevezni az a mintegy 50 magyar tudóst, akiknek a 20. század legnagyobb felfedezéseit köszönheti a világ.

Világhírű magyar tudósok a 20. században

• Kemény János a legelterjedtebb programozási nyelv, a Basic nyelv és a világot meghódító e-mail rendszer megalkotója volt.
• Simonyi Károly fejlesztette ki az Excel táblázatkezelő programot, ő a híres Microsoft cég második embere, Bill Gates neki köszönheti, hogy a világ leggazdagabb emberévé válhatott.
• Lovász Lászlót és Bélády Lászlót a szoftverfejlesztés, Gróf Andrást a mikroprocesszorok, illetve a személyi számítógépek megalkotása miatt tartják az informatikai forradalom legnagyobb alakjainak.
• Lánczos Kornél kiváló elméleti fizikus és matematikus, Einstein munkatársa volt, akinek azt írta a relativitáselmélet megteremtője, hogy "A magyar tudósok különösen vonzódtak a repülés tudományához. A levegőt meghódító felfedezéseik évtizedekkel megelőzték korukat".
• Asbóth Oszkár az Arad megyei Pankotán született, Aradon tanult. Kármán Tódor munkatársaként a helikopterek történetének kimagasló alakja volt. A Kennedy elnök által kitüntetett, harminc egyetem díszdoktorává avatott Kármán Tódorról a Holdon és a Marson krátert neveztek el. Ő az első helikopter és a sugárhajtású repülőgépek kifejlesztője. Kármán kutatásai alapján valósulhatott meg a hangsebességet túllépő repülőgép és a rakétatechnika.
• Fonó Albert a sugárhajtás elvének atyja.
• A Hoff Miklós által kifejlesztett vékony falú szerkezeteket alkalmazzák ma is világszerte a repülőgépek, űrrakéták, tengeralattjárók építésénél.
• Bay Zoltán az űrkutatás úttörője volt. 1946-ban amerikai kutatókkal egy időben sikerült Budapesten felállított radarjával a Holdra jeleket irányítania, és visszhangot érzékelnie.
• Szebehelyi Győzőnek döntő szerepe volt abban, hogy az amerikaiak eljutottak a Holdra: ő tervezte meg az Apolló űrhajók pályáját.
• Csonka János és Bánki Donát nevét mindenkinek ismernie kellene, aki autóba ül: a világon brümmögő sok száz millió benzinmotor mind az általuk feltalált porlasztóval működik. A benzint levegővel keverő karburátor ötletét egy virágáruslánytól "kapták", aki vékony csőbe levegőt fújva permetezett vizet a rózsákra.
• A stressz fogalmát a magyar tudós, Selye János ismerte fel, és határozta meg pár évtizeddel ezelőtt.
• Mihály Dénes a televíziós közvetítés, a hangosfilm, Goldmark Péter a színes televízió, Csicsátka Antal a sztereó technika feltalálója volt.
• Végül, de nem utolsó sorban Rubik Ernő és a világot meghódító találmánya, a bűvös kocka.

(forrás: Múlt-kor)