Titokzatos ókori nyelven kezdett el beszélni egy férfi, három magyar tudós azonnal megértette, néma csend lett a teremben miután megszólaltak

Sumér titkot rejt az óvodás mondóka?

Az "Antanténusz, szórakaténusz" kezdetű mondóka generációk óta része a magyar gyermekjátékoknak, ám azt, hogy honnan ered és mit jelent, senki nem tudja - kivéve egy két bátor kutatót, akik előálltak az elméleteikkel. Van egy különösen érdekes feltételezés is, ami bizony nem szerénykedik:  eszerint a mondóka egy 5000 éves sumér napimára vezethető vissza.

Az interneten közzétett történet szerint egy sumér konferencián egy angol tudós bemutatott egy töredékes sumér agyagtáblát, amelyen egy ima szerepelt: "Anta Dunguz, szur-raga Dunguz...". A jelen lévő három magyar tudós felismerte a hangzásbeli hasonlóságot a magyar mondókával, és elkezdték énekelni: "Antanténusz, szórakaténusz...". Az angol kutató megdöbbenve kérdezte, honnan ismerik ezt, mire ők válaszolták, hogy gyermekkorukban tanulták szüleiktől vagy nagyszüleiktől.

A sumér szöveg nyers fordítása így hangzik: "Kelj föl Dunguz, szülj reggelt Dunguz, szülj reggelt, áradj, terjedj, vágjad, űzzed, Bambuszt!". A suméroknál a "Dunguz" a Nap istenét, míg a "Bambuz" az éj, a sötétség istenét jelölte. Ebből jutottak kacinfántos nyelvészkedéssel arra a következtetésre, hogy a magyar mondóka egy eltorzult változata ennek az ősi sumér napimának.

Az internetes bejegyzés névtelen tudósai mellett mások megpróbálták megfejteni a dallamot: Pass László debreceni teológus 1940-től kezdve részletesen foglalkozott a mondóka eredetével. Az akkori elérhető munkák alapján arra a következtetésre jutott, hogy az "Antanténusz" nem egyszerű kiolvasó vers, hanem egy több ezer éves sumér–ősmagyar napköszöntő zsoltár, ősi pentaton dallammal.

Ahogy az ilyenkor lenni szokott, a tudományos közösségben azért megoszlanak a vélemények a sumér eredetről. Komoróczy Géza nyelvész 1975-ben elemezte a magyar–sumér nyelvrokonságot, és kitért az "Antanténusz" Pass László és Szőcs István féle értelmezésére is. Ő azt állapította meg, hogy a sumér szavakkal való egyeztetéseik nem helytállóak, és laikus fantázia termékeinek nevezte azokat. 

Tamás Ildikó folklórkutató szerint a halandzsa mondókák, mint az "Antanténusz", gyakran nem hordoznak mélyebb jelentést, hanem a gyermekek játékos nyelvi kreativitásának termékei. 

Akárhogy is, egy biztos, hogy semmi nem biztos, továbbra sincs minden kétséget kizáró magyarázat a mondóka eredetére. A sumér gyökerek kétségkívül izgalmasan hangzanak, a tudományos bizonyítékok hiánya miatt ezek az állítások nem tekinthetők megalapozottnak. Mindazonáltal a mondóka továbbra is fontos része a magyar kulturális örökségnek, és érdekes példája annak, hogyan próbáljuk megérteni és értelmezni hagyományaink gyökereit.

Így szól az antanténusz oboán, fagotton, klarinéton és fuvolán (zongorakísérettel):

_forrás