Magyarország legmélyebb tava türkizkék, mesébe illő látvány, de belemenni tilos

Arra a kérdésre, hogy melyik Magyarország legmélyebb tava, két helyes válasz van. Általános iskola negyedik osztályában tanulják meg a gyerekek, hogy a Hévízi-tó hazánk legmélyebb állóvize. A több mint négy hektáros tó télen sem hűl 23–25°C alá, nyáron pedig elérheti a 33–35°C-ot a hőmérséklete. A víz minősége kiváló, a tó természetes geotermikus forrásból táplálkozik, így tiszta és ásványi anyagokban gazdag. Van azonban egy ennél is mélyebb állóvíz az országban, abban viszont nem ajánlott fürdőzni.

Magyarország legmélyebb, mesterséges tava a Rudabányai-tó, amely az egykori vasércbánya területén jött létre. A 300 méter hosszú és 80 méter széles tó legnagyobb mélysége eléri a 60 métert. A tó vizének hőmérséklete 15 méter mélység alatt lecsökken 6 °C-ra, azonban ettől a mélységtől lejjebb a külső környezeti tényezők hatása már nem jellemző, a hőmérséklete sem változik.

Magyarország legmélyebb tava türkizkék

A Rudabányai-tó az egykori bányaművelés során keletkezett üregben gyűlt össze a talajvíz, természetes és mesterséges módon töltődött fel és valóban gyönyörű látvány. A víz színe türkizkék, a tó környékét sziklás, bányaterületekre jellemző táj alkotja, ami különleges kontrasztot alkot a víz árnyalatával.  Az itt területén zajlott munkák során fedezték fel a világhírű Rudapithecus hungaricus maradványait. Ez az ősi főemlősfaj nagyjából 10 millió éve élt a területen, a Rudinak elnevezett példány fontos információkat szolgáltatott az emberré válás folyamatáról.

A tó egy sajátos mikroklímával rendelkezik, ugyanis szélvédett helyen jött létre, a mély víznek pedig hőmérséklet-kiegyenlítő hatása van. Az elmúlt évtizedekben a látványos állóvíz körül megjelentek azok a növények, amelyek a természetes tavak mellett is megfigyelhetők, például fűzfák, bokrok és jellegzetes fűfélék.

Nemcsak lenyűgöző mélysége és szépsége miatt különleges hely, hanem őslénytani és földtani jelentősége miatt is. Bár a bányamúlt öröksége rányomja a bélyegét a vízminőségre, a tó ökológiai rendszere természetes módon fejlődik, és fontos szerepet játszik a helyi biodiverzitásban. 

Fürödni tilos

A tóban tilos fürödni, a búvárkodás viszont engedélyezett. A víz rendkívül hideg, a mélyből feltörő karsztvíz alig 3 fokos, és kiszámíthatatlan, hogy hol tör fel. Úszás közben a végtagok begörcsölhetnek, ezért tilos lett a fürdés, de kirándulni, piknikezni, a tájban gyönyörködni korlátozás nélkül szabad.

Több száz éven át bányászták a terület kincseit

A rudabányai bányászat írott emlékei egészen 1282-ig nyúlnak vissza, az Árpád-házi királyok korából. Ezüstöt és rézércet hoztak fel a föld alól, később vasércet is bányásztak. 

Az 1950-es évektől Rudabánya Magyarország egyik legjelentősebb vasércbányájává vált, noha kisebb mennyiségben más ásványokat (pl. mangánércet) is termelt. Több évtizednyi kemény munka megtette a hatását, a bánya kimerült, a kitermelés gazdaságtalanná vált. 1985-ben végleg bezárták, és az egykori bányaterületet fokozatosan elárasztotta a talajvíz, így alakult ki a Rudabányai-tó.