promotions.hu
Keresés
Menü megnyitás
Furcsa, ismerős kifejezést használtak a honfoglaló magyarok a karácsonyra, így ünnepeltek ezer évvel ezelőtt

Furcsa, ismerős kifejezést használtak a honfoglaló magyarok a karácsonyra, így ünnepeltek ezer évvel ezelőtt

Borítókép:  Profimedia / illusztráció
Történelem & Tudomány
Kategória fejléc
Promotions

Nem úgy, mint ahogy manapság, de mégis ismerős lehet a szó, amit használtak rá.

Feldíszített fenyő, fényfüzérek, ajándékok – ezek mind viszonylag friss szokások, legalábbis történelmi távlatokban nézve. Magyarországon nagyjából kétszáz évvel ezelőtt jelentek meg a gazdag családoknál az első karácsonyfák, de a hagyományok ennél jóval régebbre nyúlnak, még ha maga az ünnep csak részben hasonlított a mostanira.

A honfoglaló magyarok ugyanakkor hasonló időpontban ünnepeltek, mint leszármazottjaik, ez pedig a természetnek köszönhető, hiszen a téli napforduló volt az oka a vigadalomnak. Ez az ünnep ma is létezik, méghozzá Jul néven, és több országban a karácsony neve is ebből eredeztethető. Mint ahogy a magyarban is.

Csakhogy a nyelvünk már akkor igazán egyedi volt, így aztán külön kifejezés volt az ünnepre: karacsun, vagy kerecseny – ami a sötétségből való átfordulást jelenti, a mulatozást tehát annak örömére tartották, hogy végre kifelé mennek a télből és hosszabbodni kezdenek a nappalok.

Ilyenkor különböző rituálékat tartottak, virrasztottak, táncoltak-énekeltek, tüzet gyújtottak, beavatási szertartásokat tartottak, sőt, még jósoltak is egymásnak. Talán a legnagyobb hasonlóság a mostani ünneppel, az az, hogy mindenféle finomságot elkészítettek. A szokások annyira erősek voltak, hogy a pogányság visszaszorulásával és a keresztény hagyományok előtérbe helyezésével is csupán megváltoztatták az ünnep nevét, karácsonyra.

Ezt jelenti a kifejezés

A türk nyelvben a kara feketeséget, a csun pedig fordulást jelent, innen is jön az elnevezés, vagyis a sötétség fordulása. A kereszténység rengeteg szokást megváltoztatott, de a név maradt, egy évezreddel később is.

Érdekesség, hogy a Kerecsen sólyom is erről az ünnepről kapta a nevét, hiszen a pogány hagyományok szerint ekkor tartották a madarak röptetését, ami szintén fontos eseménynek számított.

Maga a kifejezés nem terjedt tovább, egyedül Romániában, a craciun hasonlít rá leginkább, ám vélhetően ez is a magyar megfelelőjéből származik.

A hagyományokat manapság is megpróbálják feleleveníteni a magyarok: