promotions.hu
Keresés
Menü megnyitás
Iszonyatos ami jöhet, ha a nagy piramisok mellől felszínre hozzák a mélyben rejtőző tárgyakat

Iszonyatos ami jöhet, ha a nagy piramisok mellől felszínre hozzák a mélyben rejtőző tárgyakat

Borítókép:  Profimedia/illusztráció
Történelem & Tudomány
Kategória fejléc

Évszázadok óta izgatja az emberiség fantáziáját, tudhatjuk, hol lehet.

A világon több százezer ember fantáziáját izgatja, hogy mi lehetett a Föld számos pontján található piramisok eredeti funkciója, mire használhatták ezeket az emberek, ám van, ami még ennél is jobban izgatja az embereket, az, hogy miért lehetséges az, hogy egymástól szinte felfoghatatlan távolságban épültek hasonló építmények az évszázadok során, olyan kultúrák alkotásai hasonlítanak egymásra, amelyek nem is találkozhattak a történelem hajnalán.

Az egyiptomi, a maja-azték vagy éppen a kínai piramisok kapcsán számtalan teória feljött már, de a pontos magyarázatot majd csak akkor tudják megadni a szakértők, ha felfedezték teljesen ezeket az építményeket. Az egyiptomi nagy piramisban korábban titkos járatokat találtak, amelyek egy szobába vezetnek, ahol feltételezhetően akár a fáraó egyik trónja is lehet, a maják nagy piramisa alatt pedig néhány évvel ezelőtt találtak higanyfolyókat, amelyek szintén olyan helyre vezethetnek, ahol ember csak nagyon régen járt előtte.

Ám azték piramisok környékén olyan dolog rejtőzhet a mélyben, amelyre sokan fenték a fogukat a történelem során, és még most is úgy gondolják, hogy valahol a mélyben rejtőzhet, ám felszínre kerülése alaposan megváltoztatná a világunkat.

Mégis mi ez?

Azték Birodalom kincse, amelyről legendák szólnak, sokan azonban evidensnek veszik a létezésüket. Korábban a konkvisztádorok is keresték ezeket, a birodalom pusztulása is ezer szállal kötődik a mesés aranyhoz, a felfoghatatlan nagyságú kincsekhez. A feltételezések szerint pedig az arany, ha tényleg létezik, akkor a legnagyobb valószínűséggel az egykori Texcoco-tó alján lehet, amely mára eltűnt abban a formájában, ahogy évszázadokkal ezelőtt ismerték a régiek.

Nagy részét lecsapolták, hogy jó termőtalajhoz jussanak, ám túl szikes a talaj, amit kaptak, ráadásul a lecsapolás nyomán komoly környezeti károk is érték Mexikóvárost, a levegő rossz minősége is ehhez az eseményhez köthető részben.

Az elbeszélések szerint a tóba temették mindet az aztékok Cortes emberei elől, az Ancient Origins arról is ír többek között, hogy volt olyan mexikói elnök, aki a 20. században is kotorta a területet, hogy a kincset megtalálja. Persze beláthatatlan következményei lehetnének, ha a mesés kincset megtalálnák. Hirtelen megváltozna minden az amerikai kontinensen.

Ám vannak más elbeszélések is, amely szerint Cortesék megtalálták a kincset, ám útban Európa felé az aranyat szállító hajók egy hatalmas viharban elsüllyedtek. Más elméletek szerin pedig valahol Észak-Amerikában ért célt a kincs, Utahban még évszázadokkal ezelőtt

Az viszont biztos, hogy a kincset tovább keresik, még napjainkban is feltűnnek szerencsevadászok.

Így nézhetett ki egykor az Azték Birodalom központja, amely egy tó közepén terült el, és utak vezettek be a szárazföldről a közepébe: