Egy egyiptomi fáraó 3500 éve ufót látott, papiruszra íratta, de senki sem hisz neki

Az egyiptomi piramisok az ókori világ szenzációs alkotásai. Olyan monumentális és professzionálisan kivitelezett építmények, hogy sokan úgy gondolják, elődeink csakis a földönkívüliek segítségével emelhették őket.

Némileg árnyalja a képet, hogy a közelmúltban előkerült egy viszonylag jó állapotú, 4600 éves papirusz, mégpedig egy Merer nevű egyiptomi férfi döbbenetesen részletes naplója. Építésvezetőként dolgozott a Kheopsz-féle Nagy piramis munkálatain, és a feljegyzéseiből egyebek mellett az is kiderül, hogy maguk az egyiptomiak hajóztatták fel a Níluson a piramisokhoz szükséges rengeteg követ. Tehát mégsem az ufók „röpítették oda” azokat?

A csodálatos építészeti alkotások körül azonban mindig előfordul valamiféle megmagyarázhatatlan rejtély. Nemrég például titokzatos plazmagömbök jelentek meg fölöttük, amint azt kínai szakemberek egy radar segítségével észlelték.

A legkézenfekvőbb magyarázat, hogy valamiféle légköri jelenséggel állunk szemben. De valóban így van? A LARID nevű kínai radar egyébként nemcsak Egyiptomban, de a Midway-szigeteknél is detektálta a különös „buborékokat”.

Kiderült, hogy a Nap ultraibolya sugarai ionizálták a légkört, és közben alacsony ionsűrűségű zsebek alakultak ki, létrehozva a plazmabuborékokat. Amelyek nem veszélytelenek, hiszen a rádió- és műholdas kommunikációt is zavarhatják.

Egyesek számára biztosan szomorú, sőt kiábrándító lehet, hogy a monumentális egyiptomi piramisok semmiféleképpen nem hozhatók összefüggésbe a földönkívüliekkel. Számukra lehet egyfajta vigasz és remény az úgynevezett Tulli-papirusz.

A névadó Alberto Tulli nem akárki volt, hanem a Vatikáni Múzeumok egyiptomi részlegének kurátora. Ő fedezett fel 1933-ban egy rakás ősi papiruszt Kairóban, amelyek a halála után a testvére bitokába kerültek. Ám ő is nemsokára elhunyt, és a tekercsek eltűntek szem elől.

20 évvel később az olasz egyiptológus, Boris de Rachewiltz azonban diadalmasan bejelentette, hogy megtalálta az iratot és azon igen különös szöveg állt. Itt kezd tehát igazán izgalmassá válni az állítólag III. Thotmesz uralkodása idején, Krisztus előtt 1480 körül született papirusz története.

A szöveg szerint ugyanis az Élet Háza (ez egyfajta könyvtárszerűség volt) egyik írnoka egy furcsa korongot vélt közeledni az égen. 50 méteres lehetett, és hangtalanul a fáraó palotája felé tartott. Néhány nap múlva a jelenség megismétlődött, több koronggal, és olyan erős ragyogással, hogy a Napot is elhomályosította.

A fáraó és a katonái együtt bámulták a különös képződményeket. Aztán a korongok eltűntek, fentről pedig halak és más tengeri élőlények kezdtek el hullani. Az uralkodó a kedélyek megnyugtatása érdekében elrendelte, hogy tömjént kell égetni Ámon-Ré napisten tiszteletére, a rendkívüli jelenséget pedig fel kell jegyezni.

A nyilvánvalóan ufóészlelést rögzítő papirusz valódiságát mind a mai napig megkérdőjelezik. Mivel az egyiptomiak kiváló csillagászok voltak, nem valószínű, hogy például egy meteorzáporral tévesztették össze a tüzes korongokat – de hogy pontosan mi történhetett, arra talán sohasem kapunk magyarázatot.

Így kezelik az ősi papiruszokat a British Museumban: