Végre kiderült, mi történt a világegyetem legrejtélyesebb sötét korszakában, a kutatók azt is megfejtették, mi hozta el az első fényt

Egy forradalmian új szuperszámítógépes modell végre megmutatja, hogyan oszlott el az ősrobbanás utáni sötétség, és miként ragyogtak fel a legelső galaxisok. A Lumina nevű szimuláció döbbenetes részletességgel tárja elénk a kozmosz történetének egy eddig szinte láthatatlan, kétmilliárd éves időszakát.
Egy áthatolhatatlan kozmikus köd fogságában
Hajlamosak vagyunk úgy gondolni az ősrobbanásra, mint egy gigantikus villanásra, amely után rögtön ragyogó csillagok népesítették be az űrt, a valóság azonban ennél sokkal borúsabb volt. Nagyjából 380 ezer évvel a kezdetek után a táguló és hűlő univerzumban a részecskék annyira lelassultak, hogy az elektronok az atommagokhoz tapadva semleges hidrogént hoztak létre. Ez az anyag egy sűrű, átláthatatlan kozmikus ködként telepedett rá a mindenségre, elnyelve a formálódó objektumok kezdetleges fényét. Ezt a kilátástalan és fagyos periódust nevezik a tudósok kozmikus sötét középkornak. Mivel ebből az időszakból szinte semmilyen fény nem jutott el a Földig, a csillagászok évtizedek óta csak tapogatóztak a sötétben azzal kapcsolatban, hogyan is ért véget ez a rejtélyes éra.

Sokkoló kozmikus titokra derült fény: elképesztő dolog történt a galaxisunkban, a tudósok is ledöbbentek ettől
Olvass tovább...
Fekete lyukak és az első csillagok harca a sötétséggel
Az MIT és a Harvard kutatói által vezetett nemzetközi csapat most áttörést ért el. Megalkották a Lumina nevű szimulációt, amely egy 1,6 milliárd fényévnyi területen követi nyomon az anyag és a fény mozgását. A modell páratlan pontossággal mutatja be a sötétséget eloszlató legfontosabb folyamatot, az úgynevezett újraionizációt.
Ahogy az első, hatalmas csillagok felragyogtak, az általuk kibocsátott intenzív ultraibolya sugárzás valósággal letépte az elektronokat a semleges hidrogénatomokról. A sűrű köd ritkulni kezdett, és az univerzum lassan átlátszóvá vált a fény számára. A Lumina azonban egy hatalmas meglepetéssel is szolgált. Míg a hidrogén megtisztítását valóban a legkorábbi galaxisok végezték el, a hélium hasonló átalakításához már jóval brutálisabb energiára volt szükség. A modell bizonyította, hogy ezt a feladatot az egyre mohóbban táplálkozó szupermasszív fekete lyukak pokoli sugárzása látta el.

Idegenek száguldanak a Föld felé, már tudjuk, hogy mi a céljuk az emberiséggel? Nem semmi, amit a szakértő állít
Olvass tovább...
Félezer milliárd mozaikból épül fel a múlt
A szimuláció nagyságrendjét szinte lehetetlen ésszel felfogni. A Lumina elődeinél százszor nagyobb térfogatot vizsgál, és harmincszor élesebb felbontást kínál. Ahhoz, hogy egy virtuális térben fél trillió apró alkotóelem – a sötét anyagtól kezdve a gázfelhőkön át a fénysugarakig – kölcsönhatását lemodellezzék, az emberiség egyik legbikább gépére volt szükség. A tennessee-i Frontier szuperszámítógép százezer processzora és tizenötezer grafikus gyorsítója dolgozott össze, hogy megalkossa ezt a lenyűgöző időutazást.
A rendszer legnagyobb zsenialitása abban rejlik, hogy a kutatók zökkenőmentesen fókuszálhatnak a teljes, milliárd fényéves kozmikus hálóról egyetlen apró, születőfélben lévő galaxisra. Ez az eszköz a jövőben aranyat érhet az asztrofizikusok számára, hiszen a Lumina által megjósolt adatok hamarosan közvetlenül is összehasonlíthatóak lesznek a James Webb űrtávcső legújabb, a mélyűrből származó valós megfigyeléseivel.
(via)
