promotions.hu
Keresés
Menü megnyitás
Tech & Tudomány

Megfejtették a jégpáncél alatti szupervulkán rejtélyét: Gigantikus robbanás szakította be a Deception-szigetet, amely az egész bolygót megrázta


Megfejtették a jégpáncél alatti szupervulkán rejtélyét: Gigantikus robbanás szakította be a Deception-szigetet, amely az egész bolygót megrázta
Borítókép:  Depositphotos (Illusztráció)

Rendkívüli tudományos felfedezésről számoltak be a Scientific Reports folyóiratban: egy nemzetközi kutatócsoportnak sikerült rekonstruálnia a Déli-kontinens elmúlt tízezer évének legnagyobb vulkáni katasztrófáját. A vizsgálatok szerint pontosan 3980 évvel ezelőtt egy olyan elképesztő erejű kitörés rázta meg az Antarktiszt, amely beszakította a ma is aktív Deception-sziget belsejét, és több ezer kilométeres körzetben borította hamuval a világot.

Véletlen felfedezés vezetett a rejtély megoldásához

A Barcelonai Autonóm Egyetem (UAB) és a CREAF szakembereinek vezetésével zajló kutatás eredeti célja az volt, hogy a Deception-szigettől mintegy 40 kilométerre északra fekvő Livingstone-sziget tavainak üledékeiből rekonstruálják a térség elmúlt 11 700 évének éghajlat-ingadozásait. A tófenékről vett minták azonban váratlan meglepetést tartogattak a tudósok számára.

Dr. Sergi Pla Rabès, a tanulmány társszerzője elmondta, hogy a vulkáni hamu- és kristályréteg felett egy közel egyméteres, szárazföldi eredetű üledékréteget találtak, amely a szénizotópos kormeghatározás (C14) szerint minden környező tóban egyszerre, hirtelen halmozódott fel:

„Ezek az eredmények egy hatalmas erejű földrengésre utalnak, amely körülbelül 4000 évvel ezelőtt rázta meg a térség összes tavát – ez pedig arra enged következtetni, hogy éppen azt a földmozgást találtuk meg, amelyet a Deception-sziget vulkáni kalderájának beomlása idézett elő”

– magyarázta a kutató.

60 köbkilométernyi kőzet repült a levegőbe, 4600 kilométerre jutott a hamu

A geológusokból, vulkanológusokból és biológusokból álló csapat a hamuminták kémiai és kőzettani elemzésével pontosan meg tudta határozni a magma hőmérsékletét, nyomását és mélységét is.

A kutatás legfőbb megállapításai:

  • Hatalmas robbanás: A kitörés során a magmakamra kiürült, a hirtelen nyomáscsökkenés pedig magával rántotta a tűzhányó felső részét. Így jött létre a ma is látható, 8–10 kilométer átmérőjű, jellegzetes patkó alakú öböl.

  • Globális léptékű erő: A katasztrófa a vulkáni robbanékonysági index (VEI) skáláján a 6-os fokozatot érte el – ezzel ez a holocén kor legnagyobb ismert antarktiszi kitörése.

  • Elképesztő törmelékmennyiség: A kaldera kialakulásakor 30–60 köbkilométernyi vulkáni anyag lövellt a magasba, a hamufelhő pedig mintegy 4600 kilométeres távolságba is eljutott.

Miért kulcsfontosságú ez ma?

A Deception-sziget tűzhányója jelenleg is az Antarktisz egyik legaktívabb vulkánja, amely az elmúlt 200 évben több mint húsz alkalommal tört ki. A kutatók hangsúlyozzák: az ekkora léptékű vulkánkitörések hirtelen és drámai változásokat okoznak a Föld globális klímájában, súlyos következményekkel az ökoszisztémákra és az emberi társadalmakra nézve. A következő lépésben azt vizsgálják majd, pontosan milyen hatást gyakorolt ez a katasztrófa az egész bolygó éghajlati rendszerére.