Nem hittek a szemüknek a kutatók: rábukkantak a legfurcsább fejű bálnára, ami valaha az óceánban úszkált

Ha tüzetesebben megvizsgáljuk egy spermabálna fejét, hamar észrevehetjük, hogy koponyájuk nem szimmetrikus. Ez a kissé furcsa, ferde koponyaforma évmilliók alatt alakult ki azért, hogy elegendő helyet biztosítson az állat visszhanglokációs (ekholokációs) és hangképző szerveinek. A tudósok azonban most egy ennél is sokkal megdöbbentőbb, extrém példát fedeztek fel a kövületek között.

Ismerkedj meg a Scaphokogia huachafo-val, a törpe ámbráscetek egy eddig ismeretlen, kihalt fajával. Az óceáni cet fosszilizálódott koponyáját az 1990-es évek közepén ásták ki a dél-perui Pisco-formációból. A késő miocén korban, mintegy 6,3 és 5,6 millió évvel ezelőtt élt állat olyan anatómiai sajátosságokat mutat, amelyek felülírják mindazt, amit eddig az emlősök szimmetriájáról gondoltunk. Bár a természetben más fajoknál is előfordulnak aszimmetriák - például a lepényhalaknál mindkét szem a test egyik oldalára vándorol, a baglyoknál pedig az aszimmetrikus fülkagylók segítik a zsákmány pontosabb meghallását -, ez az ősi bálna mindenen túltesz.

Egy orr az arc bal oldalán

Az ámbráscetek koponyájának aszimmetriája közvetlenül összefügg a homlok zsírpárnáinak fejlődésével, amelyek a hangképzésben játszanak kulcsszerepet. A Scaphokogia huachafo esetében azonban ez az aszimmetria messze túlmutatott a légzőnyílás körüli zónán. Mindkét csontos orrlyuk teljesen a koponya bal oldalára tolódott át, miközben az arccsontok méretükben és pozíciójukban is drasztikusan eltérnek egymástól. A koponya ezáltal teljesen eltorzultnak és ferdének tűnik

- magyarázza Aldo Benites-Palomino, a kutatás vezető szerzője.

A kutatók becslései szerint a bálna hossza mintegy 2,7 méter lehetett, ami valamivel kisebb, mint a mai rokonaié. A faj a huachafo nevet kapta, amely a perui spanyol nyelvből származik, és olyan dolgokra utal, amelyek hivalkodóak, túlzóak, bizarrak vagy nehezen kategóriába sorolhatók.

Amikor szemügyre vettük ennek a bálnának az arányait - a balra tolt arccal és a túlméretezett, lefelé hajló ormánnyal -, láttuk, hogy az megszegte az élő cetek szimmetriájának minden szabályát

- teszi hozzá Benites-Palomino.

A koponyát sokáig azért nem sikerült új fajként azonosítani, mert a szakértők azt feltételezték, hogy a csontok deformációját egyszerűen a millió évek alatti üledéknyomás (vagyis a tafonómia) okozta. A tüzetesebb vizsgálatok azonban kiderítették, hogy a varratok teljesen zártak, és a koponya egyéb részein nincsenek törések vagy kóros elváltozások: ez valódi, egyedi biológiai evolúció eredménye volt.

Lefelé mutató ormány és egyedi táplálkozás

A koponya rendhagyó felépítése mellett az állat ormánya (rosztruma) is 31 fokkal lefelé hajolt a fej többi részéhez képest. A nyakízületek vizsgálata rámutatott, hogy a bálna a fejét akár 55 fokban is lefelé tudta hajlítani.

Ez a vastag, hengeres ormány és a koponyába ágyazott bioszonár rendszer segített az állatnak abban, hogy a sekély parti vizek tengerfenekén kutasson élelem után. Amikor a miocén kor végén az óceáni viszonyok és az ökoszisztéma megváltoztak, ez az életmód is átalakult, utat engedve a mai, nyílt vízi tintahalat vadászó spermabálnáknak. A lenyűgöző felfedezést bemutató tanulmány a rangos Communications Biology tudományos folyóiratban látott napvilágot - IFLScience.

[[vid]]