15 ezer éves apró ujjlenyomatok írták át a történelmet: Kiderült, mit alkottak a gyerekek évezredekkel a mezőgazdaság megjelenése előtt
Rendkívüli régészeti felfedezésről számoltak be a PLOS ONE tudományos folyóiratban: a Közel-Kelet három őskori lelőhelyén több mint 150 olyan, mintegy 15 ezer éves agyagtárgyat tártak fel, amelyeken apró ujjlenyomatok maradtak fenn. A vizsgálatok szerint a leleteket tíz év alatti gyerekek formázták, ami bizonyítja, hogy az emberiség évezredekkel korábban kezdett művészi figurákat készíteni a térségben, mint azt eddig hitték.
Megdőlt a régi elmélet: Nem a földművelés hozta el a művészetet
A jordániai Eynan-Mallaha, a galileai Hayonim-terasz, valamint a Kármel-hegyen található el-Wad-terasz területén előkerült leletek a Natúf-kultúrához köthetők, amely mintegy 15 ezer éve hozta létre a világ első letelepedett falvait. A régészek összesen 15 felismerhető szobrocskát és további 139 töredéket találtak: az azonosítható alakok többsége (11 darab) madarakat ábrázol, emellett két emberalak, egy gazella és egy másik emlős is előkerült.
Korábban a tudósok úgy vélték, hogy a Közel-Keleten (a mai Izrael, Palesztina, Jordánia és Szíria területén) csak körülbelül 11 ezer éve, a mezőgazdaság kialakulásával együtt jelent meg a kifinomult művészi kifejezésmód. Dr. Laurent Davin, a tanulmány szerzője szerint azonban az új eredmények megcáfolják ezt a régi nézetet:
„Eredményeink ellentmondanak ennek a régóta fennálló paradigmának, és éppen ellenkezőleg, azt bizonyítják, hogy ebben a régióban a szimbolikus kifejezésmód váltása gyors volt, független a mezőgazdaságtól, és hirtelen, 15 000 évvel ezelőtt következett be az első faluközösségekben”
– hangsúlyozta a kutató.
Dinoszauruszvér nyomaira bukkantak egy 115 millió éves csontban, a felfedezés alapjaiban változtathatja meg, amit tudunk az őslényekről
Olvass tovább...
Így tanulták meg a gyerekek a túlélés titkait az őskorban
Az agyagban megőrződött ujjlenyomatok elemzése során kiderült, hogy azok nagy része gyerekektől – köztük tíz éven aluliaktól – származik. Egy különleges szobrocskán ráadásul két egymást fedő ujjlenyomatot is azonosítottak: az egyik egy fiatal nőé, a másik egy gyermeké, ami egy őskori „tanítási pillanatot” örökített meg, amikor a felnőtt átadta az alkotást a tanulónak.
A kutatók szerint a figurák nem csupán játékok voltak, hanem a tudás átadását szolgálták:
-
Madarak viselkedése: Sok figura vízimadarakat ábrázol lefelé és balra döntött fejjel, ami egyes kacsafajok udvarlási viselkedését utánozza.
-
Történetmesélés és hagyományok: A szobrocskák emlékeztető eszközként segíthettek a gyerekeknek elsajátítani a hagyományos hiedelmeket és az állatok viselkedésével kapcsolatos, túléléshez szükséges ismereteket.
-
Közvetlen részvétel: Az ujjlenyomatok alapján a gyerekek az agyag formázásában és színezésében egyaránt részt vettek.
