Dinoszauruszvér nyomaira bukkantak egy 115 millió éves csontban, a felfedezés alapjaiban változtathatja meg, amit tudunk az őslényekről
Egy 115 millió éves brazíliai csontleletben sikeresen azonosították a vörösvértestek kémiai nyomait. Bár a felfedezés tudományos szempontból forradalmi és új utakat nyit a paleontológiában, egy kémcsőnyi folyékony vérre továbbra sincs esélyünk.
A borostyánkőbe zárt szúnyogok mítosza
Ha a dinoszauruszok vére kerül szóba, a legtöbb embernek azonnal a Jurassic Park ikonikus jelenete ugrik be, ahol a tudósok egy borostyánba ragadt ős-szúnyogból nyerik ki a DNS-t. A valóság azonban kiábrándító a filmrajongók számára. A borostyángyanta ugyan kiválóan konzerválja a rovarok külső vázát, a belső, lágy szöveteket viszont aligha. Bár 2017-ben a kutatók valóban találtak egy dinoszaurusz-tollba kapaszkodó, vérrel teli kullancsot, a megkövülés során beépülő ásványi anyagok teljesen tönkretették a benne lévő folyadék eredeti összetételét.
66 millió éve várt a föld alatt ez a gigantikus titok – Egy véletlen séta leplezte le a történelem legfélelmetesebb nyomvonalát
Olvass tovább...
A 115 millió éves bizonyíték
A legújabb áttörést nem egy rovar, hanem egy egykor Brazília területén élt theropoda, az Aratasaurus museunacionali rendkívül jó állapotban fennmaradt hátsó lábcsontja hozta el. A tudósok a csontok érrendszeri csatornáiban ásványosodott vörösvértestekre, egészen pontosan hem-molekulák nyomaira bukkantak. Bár az eredeti biológiai sejtek szerkezete a fosszilizálódás évmilliói alatt átalakult, a molekuláris ujjlenyomatuk túlélte az elmúlt 115 millió évet. Ez a lelet alapjaiban írja felül mindazt, amit eddig a biológiai anyagok megmaradásáról gondoltunk.
A tudósok állítják: megtalálták a Föld legnagyobb állatát - de a bizonyíték megsemmisült
Olvass tovább...
Miért hatalmas mérföldkő ez a tudományban?
Bár Kliti Grice professzor, a kutatás vezetője egyértelművé tette, hogy soha nem fogunk fiolányi folyékony dinoszauruszvért találni a klónozáshoz, ez a felfedezés mégis felbecsülhetetlen értékű. A megkövesedett vérnyomok segítségével a jövőben olyan mélyreható biológiai elemzéseket végezhetnek el, amelyek eddig elképzelhetetlenek voltak. Ha a szakemberek megértik, milyen kémiai és ásványi folyamatok kellenek ezen finom struktúrák fennmaradásához, célzottabban kereshetik őket más leletekben is. Ennek köszönhetően a jövőben a vérkémia vizsgálatával feltérképezhetik az ősi hüllők sérüléseit, a fejlődésük ütemét, a stressz-szintjüket, sőt a betegségeiket is, és közvetlenül összehasonlíthatják őket a mai madarakkal és krokodilokkal.
(via)
