A tudósok állítják: megtalálták a Föld legnagyobb állatát - de a bizonyíték megsemmisült

1978-ban a Dél-Indiában, a Kallamedu-formációban ásató őslénykutatók monumentális felfedezést tettek. Egy igazán gigantikus dinoszaurusz csontjait tárták fel, beleértve egy lábcsontot és az állat medencéjének darabjait. Úgy írták le őket, mint amelyek egy titanosauruszhoz - a valaha élt legnagyobb állatokat magában foglaló dinoszauruszcsoporthoz - tartoztak.

És ez a példány sem volt más. Becslések szerint ez volt a legnagyobb dinoszaurusz, amely valaha a Földön járt, méretben még a kék bálnákkal is vetekedett. Ez azonban csak addig volt így, amíg az állat összes ismert kövülete meg nem semmisült.

Minden idők legnagyobb állata

Hivatalosan 1987-ben írták le a Bruhathkayosaurus matleyi-t, amelyről eredetileg azt hitték, hogy egy húsevő dinoszaurusz, mielőtt 1995-ben átsorolták volna a sauropodák közé. Ezek a klasszikus, nagy testű, hosszú nyakú és hosszú farkú állatok, mint a Diplodocus és a Brachiosaurus. Amikor azonban a csontok méretét összehasonlították az óriási sauropodákéval, nyilvánvalóvá vált, hogy ez az állat valami egészen különleges volt.

Jelenleg a legnagyobb ismert dinoszaurusz az Argentinosaurus, amely valószínűleg akár 35 méter hosszú is lehetett, és a tömege elérhette a 80 tonnát. De a Bruhathkayosaurus lábcsontja még ezt is eltörpítette: teljes hossza 2 méter (6,5 láb) volt, ami 29 százalékkal hosszabb volt, mint az Argentinsaurusé. Ezen mérések alapján a tudósok úgy vélik, hogy hossza akár 45 méter is lehetett, súlya pedig akár 170 tonna is.

Ez a rendkívüli szám azt jelentené, hogy a Bruhathkayosaurus nemcsak a legnagyobb dinoszaurusz lett volna, hanem minden idők legnagyobb állata is, megelőzve még a kék bálnát is. Sajnos ennél többet nem fogunk megtudni. Nem sokkal a felfedezésük és leírásuk után a dinoszaurusz kövületei porrá morzsolódtak.

Hogyan semmisültek meg a legnagyobb dinoszaurusz kövületei?

Úgy tűnik, hogy azoknak a kőzeteknek a jellege a hibás, amelyekben a kövületek kialakultak. A formáció egy olyan homokkőtípusból áll, amely a monszunszonban rengeteg vizet szív magába. Ez önmagában is hatalmas problémákat okozhat a csontok kiásásakor.

Meglehet, hogy amikor feltárták, még láthatták, mi van ott, de amint megpróbálja az ember elmozdítani vagy kiásni az ilyen anyagot -hacsak nem tesz számtalan komoly óvintézkedést -, az magától természetes módon szétesik, és nem sokat lehet tenni ellene

- magyarázza Paul Barrett professzor, a londoni Természettudományi Múzeum paleontológusa és a sauropodák világszakértője az IFLScience-nek.

Méretbecslés egyetlen csontból

A Bruhathkayosaurus méretét a csontok elporladása előtt elvégzett hossz- és kerületmérések alapján határozták meg. Ez önmagában is kissé problematikus, mivel nyilvánvalóan senki sem tud visszamenni és ellenőrizni a számokat.

Manapság elég megszokott dolog, hogy a becsléseket egyetlen lábcsontra, különösen egy combcsontra alozzák – vagy ha négylábú dinoszauruszról van szó, esetleg egy karcsontra is

- magyarázta a szakértő, majd hozzátette:

Ma már meglehetősen jó matematikai modellek léteznek, amelyek összekötik a végtagcsontok kerületét a testtömeggel.

Mert bár elméletileg lehetséges lett volna, hogy a sauropodák tömegben felvegyék a versenyt a kék bálnákkal a csontok mérete alapján, fizikailag más biológiai korlátok is jelen lettek volna. Az egyik ilyen szempont egyszerűen a csontok mechanikai szilárdsága.

Számos olyan fiziológiai korlát van, amellyel ezeknek az állatoknak szembe kell nézniük: még ha az anyagok képesek is lennének megtartani ezt a súlyt, végül az oxigénnel, a táplálékkal és a vérnyomással kapcsolatos egyéb tényezők egyszerűen leküzdhetetlenné válnak egy állat számára

- fejtette ki Barrett.