Zöldből vérvörössé változik egy 1600 éves római kehely, a kutatók most megfejtették a különleges látvány titkát

A rómaiak mérnöki zsenialitása a mai napig lenyűgözi a tudományt, hiszen az önjavító beton vagy a gravitációs vízvezeték-hálózatok évszázadokra meghatározták az építészetet. A legkülönlegesebb technológiai bravúrjuk azonban egy első pillantásra mágikusnak tűnő tárgy, az 1958 óta a londoni British Museumban őrzött Lycurgus-kehely. Ez a negyedik századból származó, a trójai mondakörből ismert Dionüszosz haragját ábrázoló kupa normál fényben opálos jádezöldként tündököl. Ha viszont hátulról világítják meg, azonnal drámai, mély vérvörös árnyalatot vesz fel.

Nanotechnológia kétezer évvel ezelőtt

A Sheffieldi Egyetem szakemberei Lisa Hollands üvegtechnikai specialista vezetésével arra vállalkoztak, hogy reprodukálják ezt az optikai csodát. A titok nyitja, hogy a római mesterek az emberi hajszálnál is nagyságrendekkel kisebb fémrészecskéket kevertek az üvegbe. Amikor a fény áthalad az anyagon, ezek a mikroszkopikus ezüst- és aranydarabkák blokkolják a kék és zöld hullámhosszokat, így a szemlélő vöröses fényt lát. A felületről visszaverődő fény viszont szétszóródik a részecskéken, ez adja a tárgy alapvető zöldes színét.

Kiszámíthatatlan kemencék és a nagy római lottónyeremény

A hatás puszta lemásolása évtizedekig lehetetlen feladatnak tűnt, mivel a korabeli mesteremberek nem használhattak modern laboratóriumi adalékanyagokat. A kutatócsapat régészek bevonásával, számtalan kemencetípus, oxigénszint és meglepő adalékanyagok tesztelésével végül megtalálta azt a receptet, amely kizárólag az ókori kézművesek számára is elérhető nyersanyagokra épül.

Ian Freestone régészeti anyagszakértő szerint az eljárás rendkívül érzékeny volt a hőmérsékletre és a kemencén belüli elhelyezkedésre. A tudós úgy véli, a rómaiak aligha tudták hajszálpontosan szabályozni a létrejövő színeket, így a Lycurgus-kehely tökéletessége felér egy hatalmas ókori lottónyereménnyel.

Művészeti újjászületés és nukleáris hulladéktárolás

A sikeres kísérletet követően Elliot Walker brit üvegművész egy lenyűgöző új szobrot készített a rekreált anyagból, amely egy kelyhet tartó Atlaszt ábrázol. A történelmi és művészeti érték mellett azonban a felfedezés komoly modern kori haszonnal is kecsegtet. A régi üvegkészítési technikák megértése új utakat nyithat a fejlett fotonikai anyagok fejlesztésében, sőt, a nukleáris hulladékok biztonságos üvegbe zárásában is áttörést hozhat.

(via)