Eltűntek a kék bálnák a megszokott élőhelyükről, az El Niño is állhat a háttérben

Hiábavaló kutatás a biodiverzitás fellegvárában

A Galápagos-szigetek környéke a tengeri élővilág egyik legfontosabb menedéke, amely nemcsak a különleges hüllők és madarak, hanem a végveszélyben lévő kék bálnák számára is kulcsfontosságú pihenő- és táplálkozóhely. Egy kutatócsoport 2025 októbere és 2026 januárja között nagyszabású expedíciót indított, hogy műholdas nyomkövetőkkel szereljen fel néhány példányt a vándorlási szokásaik feltérképezése céljából. A szakemberek végigpásztázták San Cristóbal, Isabela, Fernandina és Santiago szigeteinek környékét, valamint a bálnák kedvencének számító Bolívar-csatornát, de az eredmény mindenkit megdöbbentett. A négy hónapos intenzív munka során egyetlen kék bálnával sem találkoztak.

A láthatatlan fal a mélyben

Bár bálnát nem találtak, a kutatók vízhőmérsékleti és planktonmintái azonnal választ adtak a rejtélyre. A felszíni vizek hőmérséklete az ilyenkor megszokottnál jóval melegebb, 25,5–27,5 Celsius-fokos volt. A bálnák számára ideális, 20 fokos víztömeg a szokásos 20-45 méteres mélység helyett egészen 78-96 méter mélyre szorult vissza. Ez egy hatalmas ökológiai csapdát hozott létre. A kék bálnák tápláléka az egyik vízrétegben sodródott, míg az állatok számára elviselhető hőmérséklet egy teljesen másik mélységben húzódott, így a tengeri óriások egyszerűen elkerülték a számukra élhetetlenné vált területet.

Veszélyes láncreakció a Csendes-óceánon

Ahhoz, hogy megértsük az állatok váratlan távolmaradását, egy sokkal nagyobb léptékű, globális folyamatot kell vizsgálnunk. A háttérben minden bizonnyal a hírhedt El Niño klímajelenség áll, amely megbénítja a Csendes-óceán keleti medencéjének megszokott áramlatait. Ez a jelenség nem csupán a víz felmelegedésével jár, hanem drasztikusan megváltoztatja a csapadékeloszlást, pusztító áradásokat és aszályokat okozva a szárazföldön is. A helyzet súlyosságát jól mutatja, hogy Ecuador a szélsőséges hatások miatt már országos vörös riasztást rendelt el, a térség vízhőmérséklete pedig a történelmi átlagot akár 4 fokkal is meghaladhatja. A klímakutatók szerint ez a drasztikus melegedés egy egészen extrém, sosem látott erejű El Niño esemény előszele.

A tanulság, ami megmentheti a fajt

Szerencsére az óceánok legmonumentálisabb lakói nem tűntek el örökre. Közvetlenül a kutatás előtt, 2025 augusztusában még 45 kék bálnát regisztráltak a térségben, az expedíció lezárulta után, 2026 szeptemberében pedig civil bejelentések alapján egy anyaállatot és borját is lencsevégre kapták San Cristóbalnál.

Daniela Alarcón, a kutatás vezetője szerint a bálnák ideiglenes távolmaradása is értékes adat. Az óceánográfiai mérésekkel kombinálva most már pontosabban látják, milyen feltételek kellenek a megjelenésükhöz. Az eset rávilágít arra a modern természetvédelmi alapvetésre is, amit a WWF szakemberei hangsúlyoznak. Nem elég egy-egy népszerű helyszínt védeni a térképen; az állatok hatalmas léptékű, óceánokon átívelő mozgását kell megértenünk, és az egész vándorlási útvonalukat, az úgynevezett Kék Folyosót kell biztonságossá tennünk számukra.

(via)