Eltűnt sírokra bukkantak az egyiptomi piramismezőn, egy lefelé vezető járat újabb titkot rejtett

Egyszer már megtalálták őket, aztán a sivatag ismét elrejtette a nyomaikat. A prágai Károly Egyetem Cseh Egyiptológiai Intézetének régészei újra azonosították Szabu és fia, Ptahsepszesz sírját Szakkarában. Az intézet október 27-i beszámolója szerint a feltárás során olyan helyiségekbe is eljutottak, amelyek a 19. századi ásatók figyelmét elkerülték. A lelőhely az ókori Memphisz egyik legfontosabb temetője, Kairótól mintegy 40 kilométerre délnyugatra. Itt áll Dzsószer lépcsős piramisa, de számos más uralkodó és előkelőség síremléke is fennmaradt a területen. A királyi piramisok mellett domborművekkel és feliratokkal díszített magánsírok őrzik az egykori elit emlékét.

A homok alól előkerült sírok korábban ismeretlen családi részleteket őriztek

Szabu és fia sírját Auguste Mariette francia egyiptológus fedezte fel 1858 és 1860 között. A korabeli feltárás azonban nem terjedt ki minden helyiségre, később pedig a homok ismét betemette az építményeket. 

A mostani kutatás egyik fontos eredménye Szabu feleségének eddig ismeretlen áldozati kápolnája. Az ott talált, díszített álajtón a nő férjével és két fiával látható. A jelenetek új adatokat szolgáltatnak a család tagjairól és rokoni kapcsolataikról. Az álajtó az egyiptomi temetkezési hitvilág különleges eleme volt. Kőbe faragott ajtóábrázolásként jelképes találkozási pontot teremtett az élők és a halott között. A Metropolitan Múzeum ismertetője szerint a hozzátartozók az ilyen ajtók előtt helyezték el áldozataikat, abban a hitben, hogy az elhunyt ott fogadhatja őket.

A kápolna ezért az elhunytról való gondoskodás helyszíne is volt. A családtagokat megörökítő ábrázolások egyszerre kapcsolódtak az emlékezethez és a túlvilági ellátás biztosításához.

A lefelé vezető járat végén egy kifosztott sírkamra várta a kutatókat

Ptahsepszesz több mint 900 négyzetméteres sírját műholdképek és terepi vizsgálatok segítségével azonosították újra. A keleti oldalról lejtős folyosó vezetett a sírkamrába, ahol mészkő szarkofágot találtak. A sírrablók az ókorban elvitték az ékszereket és más értékeket, a múmia maradványai azonban megmaradtak. Az egyiptomi antropológusok vizsgálata szerint a négy fáraó alatt magas tisztségeket betöltő férfi hatvanévesnél idősebben halt meg.

Szakkara jelentőségét éppen az egymás mellett fennmaradt, különböző rendeltetésű síremlékek adják. A piramisok az uralkodói temetkezéseket képviselik, míg az előkelők sírjai más formát is követhettek. Az úgynevezett masztaba alacsony, téglalap alaprajzú építmény volt, amely alatt akna vezetett a temetkezés helyére. Dzsószer lépcsős piramisa maga is egy kezdeti masztaba kibővítéséből fejlődött ki. A piramismező kisebbnek tűnő sírépítményei így az egyiptomi temetkezési építészet megértéséhez is fontos támpontokat adnak.