Valaha bekövetkezik még egy jégkorszak? A tudósok válasza mindenkit ledöbbentett

A Föld mintegy 2000 évvel ezelőtt megkezdte a jégtakarók növelését, ami egy új jégkorszak hajnalát jelezte. Ne várjuk azonban, hogy a mamutbőrből készült bundák és a barlangrajzok visszatérjenek: a 20. századra a klímaváltozás annyira felmelegítette a bolygót, hogy az elolvasztotta a jégtakarókat, és megállította ezt a folyamatot.

A következő eljegesedés várat magára

Technikailag a Föld jelenleg egy olyan jégkorszak közepén tart, amely nagyjából 34 millió évvel ezelőtt kezdődött, mivel az Antarktiszon és a sarkvidéki Grönlandon még mindig folyamatosan, egész évben jelen vannak a nagyléptékű kontinentális jégtakarók. Ezen az átfogó jégkorszakon belül azonban a bolygó hidegebb glaciális (jégborított) és melegebb interglaciális (jégmentesebb) időszakok között váltakozik. Jelenleg egy ilyen melegebb interglaciális időszakban élünk, amely mintegy 11 700 évvel ezelőtt kezdődött.

A mindennapi nyelvben a „jégkorszak” kifejezés általában a hideg glaciális időszakra utal - ebben a értelemben szerepel ebben a cikkben is. Körülbelül 2000 évvel ezelőtt úgy tűnt, hogy a bolygó egy új, hidegebb glaciális ciklusba kezdett, és az Arktisz fogyatkozó jégtakarói ismét növekedni kezdtek. Ahogy azt egy új kutatás mutatja, az észak-amerikai Laurentide-jégtakaró szorosan követi ezt a mintát. 95 000-től 20 000 évvel ezelőttig ez a jégóriás egykor a kontinens hatalmas területeit borította be, a sarkkörtől egészen Illinois államig terjedve. Manapság ennek nagy része elolvadt, és már csak a Baffin-szigeten, a kanadai Nunavut területén található Barnes-jégmezőként létezik. Ez a megfogyatkozott állapot azonban meglepő.

„Felborítottuk a rendszert”

Az új tanulmányban a Columbia Egyetem és a Colorado Boulder Egyetem klímakutatói, valamint kollégáik a Barnes-jégmezőbe zárt növényzet vizsgálatával keresték a Laurentide-jégtakaró sorsának nyomait. Megvizsgálták a berillium-10 nevű radioaktív izotóp szintjét is, amely a kőzetekben halmozódik fel, amikor azok napfénynek vannak kitéve. Ez megmutatja nekik, hogy a jég mennyi idővel ezelőtt húzódott vissza, szabaddá téve a földet.

A kutatócsoport megállapította, hogy a jégtakaró valójában mintegy 3000 évvel ezelőtt érte el a legkisebb méretét, de körülbelül 2000 évvel ezelőtt - amikor az éghajlat kissé hűvösebbé vált - ismét növekedésnek indult. A kutatók azzal érvelnek, hogy ez annak a jele, hogy a Föld megkezdte következő jégkorszakát. Még 60 évvel ezelőtt is a jégtakaró mérete folyamatosan nőtt. Aztán a hőmérséklet emelkedése hirtelen megállította a terjeszkedését.

Épp csak elkezdődött, minden normális volt, a következő eljegesedés hamarosan bekövetkezett volna - és mégis megállt

- mondta Nicolás Young, a tanulmány szerzője és a Columbia Climate School részét képező Lamont-Doherty Földkutató Intézet geokémikusa, majd hozzátette:

Ez egy nagyon erős példája annak, hogy hogyan rázkódtattuk meg a rendszert.

Ne számítsunk újabb jégkorszakra

Most úgy tűnik, hogy a következő jégkorszak kialakulásának esélyei lecsengtek. Az új tanulmányt kísérő „Perspectives” (Elemzés) cikkben Dr. Shaun Marcott professzor azzal érvel, hogy az ember okozta klímaváltozás „százezer évre” is elhalaszthatja a következő jégkorszakot. A világ leszoktatása a fosszilis tüzelőanyagokról idővel lehetővé teheti, hogy ezek az éghajlati ciklusok helyreálljanak, de az eredmény bizonytalan.

Valaha bekövetkezik még egy jégkorszak? A következő jégkorszak kezdete általában véve valószínűtlennek tűnik a következő előre jelzett ciklusban, de végső soron az, hogy hány kihagyott jégkorszak lesz, az emberiség döntésein múlik, és a jövőbeli szén-dioxid-kibocsátáshoz kapcsolódik

- írja Marcott, a Wisconsin-Madison Egyetem glaciológusa.

Az emberek ma már olyan geológiai tényezők, amelyek képesek meghiúsítani a természetes eljegesedési ciklusok millió éveit, és az elkövetkező százezer évre kihatással lehetnek a Föld éghajlatára. A jövőbeli jégkorszaki ciklusok hiánya mélyreható hatással lesz az elmúlt 2 millió év geológiai történetének kontextusában, és olyan következményekkel jár, amelyek kiterjednek más biológiai és fizikai rendszerekre is, amelyek a jégkorszakokkal együtt fejlődtek ki

- zárta gondolatait a szakember.

A tanulmány és a hozzá tartozó Elemzés a Science folyóiratban jelent meg - számol be róla az IFLScience.