Mi lett volna, ha Kolumbusz sosem éri el Amerikát? A történészek meglepő választ adtak

Kolumbusz Kristóf 1492-ben Ázsiába vezető új útvonalat keresve indult nyugat felé, de végül a Karib-térségben kötött ki. Noha a vikingek már 500 évvel korábban eljutottak Új-Fundlandra, ők nem gyarmatosították Észak-Amerikát. Kolumbusz expedíciója viszont elindította a nyugati félteke európaiak általi tömeges gyarmatosítását. De hogyan alakult volna a történelem, ha Kolumbusz útja kudarcba fullad?

Néhány szakértő szerint az expedíció bizonyos értelemben kudarcot is vallott. Douglas Hunter történész kiemelte, hogy Kolumbusz nem teljesítette fő célját, hiszen nem bizonyította be a nyugati útvonalat Ázsia kincseihez. Ezt ő maga nem ismerte el, és a cáfoló bizonyítékok ellenére élete végéig azt állította, hogy Ázsia részeire jutott el.

Az őslakosok legalább 23 ezer éve elérték Amerikát, az európaiak viszont csak jóval később. A tudósok egyetértenek abban, hogy Kolumbusz kudarca esetén hamarosan más érte volna el a kontinenst. Felipe Fernández-Armesto, a Notre Dame Egyetem professzora kifejtette, hogy az 1480-as évekre az atlanti kutatások a cukor, a halászat, az arany és a rabszolga-kereskedelem miatt rendkívül jövedelmezővé váltak, így a távoli parton való partraszállás előbb-utóbb elkerülhetetlen volt.

Geoffrey Symcox, az UCLA professzora szerint Spanyolország kiesésével az utat Portugália finanszírozta volna. A portugálok már a 15. század eleje óta hajóztak Afrika partjainál, valamint gyarmatosították az Azori-szigeteket és Madeirát, így a portugál király gyorsan lépett volna a spanyolok megelőzésére. Fernández-Armesto szerint viszont a spanyol fennhatóságú Kanári-szigetek fekvése és szélrendszere volt a legmegfelelőbb kiindulópont egy nyugati úthoz, így Spanyolország maradt volna a legvalószínűbb befutó.

Ha egy portugál felfedező ér be először, az Atlanti-óceánt felosztó 1494-es tordesillasi szerződés nem jött volna létre, Hernán Cortés és Francisco Pizarro hódításait spanyolok helyett portugálok hajtották volna végre, a portugál nyelv pedig sokkal elterjedtebb lenne az amerikai kontinensen. Ha viszont Spanyolország ér el előbb célba - amit Fernández-Armesto valószínűbbnek tart -, a történelmi különbség és a csúszás csekély lett volna.

Névadások tekintetében Kolumbusz neve nem terjedt volna el, így a Kolombia név vagy a District of Columbia sem létezne. Hunter megjegyezte, hogy a flotta két kiváló kapitánya, a Pinzón testvérek sikeres későbbi útja esetén róluk nevezhettek volna el területeket, így az USA fővárosi kerülete akár Pinzonia is lehetne. A szakértők szerint az őslakosokat a behurcolt betegségek és a hódítások miatt minden forgatókönyv szerint súlyos csapások érték volna. Ugyanakkor az őslakos népek felvették a harcot, és közösségeik a mai napig őrzik nyelvüket és kultúrájukat - írja a Livescience.