Szenzációs lelet Törökországban: Megtalálták a világ legidősebb hajóroncsát a piramisok korából
Több mint 4500 éves, a kora bronzkorból származó teherhajó maradványaira bukkantak víz alatti régészek Törökországban, Kekova szigetének közelében. A lelet messze a legidősebb ismert hajóroncs a Földön – abban az időszakban süllyedt a tengerfenékre, amikor az ókori egyiptomiak a gízai piramisokat építették.
Tévedésből indult: Azt hitték, alig pár száz évesek a cserépedények
Az Akdeniz Egyetem víz alatti régésze, Hakan Öniz professzor által vezetett kutatócsoport tagjai először 2022-ben bukkantak rá a tengerfenéken fevő leletekre. Ekkor még sejtelmük sem volt arról, hogy a csillagászati jelentőségű felfedezés küszöbén állnak.
A búvárok kezdetben úgy vélték, a cserépedények formája alapján egy mindössze 100-200 éves hajó maradványairól van szó. A fordulat akkor következett be, amikor egy egyiptomi régészeti szakkiadványt lapozgatva felismertek teljesen azonos formájú amfórákat, amelyeket a gízai piramisok feltárásakor találtak. A helyszínre visszatérve a tüzetesebb vizsgálat igazolta: a leletek kora 4400 és 4700 év közé tehető.
„Rendkívül izgatottak voltunk, amikor felismertük a valódi korát” – nyilatkozta Öniz professzor.
45 millió éves ragadozó nyomára bukkantak a Szfinx kőzetében, egy évszázadon át tévesen azonosították
Olvass tovább...
Borral és olajjal megrakva Trója vagy Kréta felé
Bár a nagyjából 10 méter hosszú fa hajótest az évezredek során teljesen elenyészett, a tengerfenéken három kőhorgony és legalább 30 épségben maradt amfóra őrizte meg a tragédia emlékét.
A kutatók valószínűsítik, hogy a cserépedények a Jordán-völgyből származnak, és kiváló minőségű olívaolajjal vagy borral megtöltve szállították őket nyugat felé. A kereskedőhajó feltételezhetően a legendás Trója vagy a minószi civilizáció központja, Kréta felé tarthatott, mielőtt a viharos tengeren szerencsétlenül járt.
Átírják a tankönyveket: 200 millió évvel korábban kezdődhetett az állatok evolúciója!
Olvass tovább...
Pezsgő kereskedelem a kora bronzkori Földközi-tengeren
A kora bronzkorban a Földközi-tenger igazi kereskedelmi sztráda volt: bor, élelmiszerek, nemesfémek, vulkáni üveg, elefántcsont, luxuscikkek és finom textíliák cseréltek gazdát a virágzó kultúrák között.
A török Kulturális Minisztérium engedélyével eddig 434 régészeti hajóroncsot fedeztek fel a térségben. A mostani szenzáció előtt a legrégebbi ismert roncs egy 4200 éves görögországi lelet volt, míg a legmélyebben fekvő, mintegy 3300 éves kereskedőhajóra 1800 méteres mélységben bukkantak rá a Földközi-tenger keleti részén.
A régészcsapat eddig csak a leletek kis részét vizsgálta meg, de a következő hónapokban a teljes szállítmány laboratoriumi elemzését elvégzik.
