Ettől még a tudósok is ledöbbentek: 12 ezer ismeretlen vírust találtak az óceán mélyén

A tudósok közel 12 ezer vírust találtak, amelyek a Csendes-óceán fenekének egy távoli szakaszán rejtőztek - és ezek több mint 99%-a eddig ismeretlen volt a tudomány számára. A Kínai Csungking (Chongqing) Egyetem kutatói 11 662 új mikrobát fedeztek fel a Clarion-Clipperton-zónában, amely egy hatalmas mélytengeri régió Mexikó és Hawaii között.

Bár a mélytengeri élőlények nem jelentenek kockázatot az emberi egészségre, a felfedezés rávilágít arra, milyen keveset tudunk a víz alatti ökoszisztémákról, amelyeket értékes fémek bányászata fenyeget. A vírusok többsége a Caudoviricetes osztályba tartozik – ezek a farokrésszel és fej-farok szerkezettel rendelkező vírusok baktériumokat fertőznek meg.

Rejtett világ a Csendes-óceán alatt

A Clarion-Clipperton-zóna akár 6000 méteres mélységben helyezkedik el, és millió, burgonya nagyságú, fémekben gazdag kőzet, úgynevezett polimetallikus gumó borítja. Ezek olyan fémeket tartalmaznak, mint a kobalt, a nikkel és a mangán, amelyekre nagy szükség van az elektromos járművek akkumulátorai iránti kereslet kielégítésére. Ez a zóna a világ legnagyobb mélytengeri ásványkutatási területe.

A rejtett vírusközösségek feltérképezése érdekében a kutatók elemezték a Kínai Óceáni Ásványi Erőforrások Kutatási és Fejlesztési Szövetsége (China Ocean Mineral Resources R&D Association) által gyűjtött több mint 60 tengerfenéki üledékmintát.

A fehérjemegosztó hálózat és a filogenetikai elemzések kiterjedt bentikus vírussokféleséget mutattak ki: a vírusklaszterek több mint 99 százaléka nem volt jelen a jelenlegi referenciadatbázisokban

- írta tanulmányában a Csungkingi Egyetem kutatócsoportja.

A további genetikai összehasonlítások során kiderült, hogy a vírusok fehérjeklasztereinek alig 4%-a egyezett meg a globális adatbázisokban találhatókkal, ami aláhúzza, hogy e közösségek mennyire egyediek.

Miért fontosak ezek a vírusok?

A sötétség, a szűkös tápanyagok és a mérgező nehézfémek ellenére a tengerfenék összetett mikrobiális közösségeknek ad otthont. A vírusok segítenek szabályozni azokat a mikrobákat, amelyek a szén-, nitrogén-, foszfor-, kén- és fémciklusok alapvető folyamatait hajtják végre. Gazdaszervezeteik megfertőzésével a vírusok hozzájárulhatnak olyan tápanyagok felszabadulásához, amelyekre más élőlényeknek szükségük van.

Egyes vírusok olyan géneket is hordoznak, amelyek támogatják a mikrobák anyagcseréjét, és a géncsere révén segíthetnek a mikrobáknak alkalmazkodni a fémtoxicitáshoz. Emiatt ezek a vírusok nem csupán ismeretlen felfedezések katalógusát gyarapítják: segítenek fenntartani a gumómezőket körülvevő ökoszisztémát.

Mit sodorhat veszélybe a bányászat?

A probléma az, hogy az ipari bányászat megzavarhatja ezeket a biológiai hálózatokat azáltal, hogy felkavarja a tengerfeneket és üledékfelhőket hoz létre. A gazdamikrobák megzavarása pedig negatívan hathat az általuk fenntartott tápanyag-körforgásokra is. Ezek egyelőre potenciális kockázatok, és nem jelentenek bizonyítékot arra, hogy a kereskedelmi bányászat máris károsította volna a tanulmányban azonosított vírusközösségeket.

A Nemzetközi Tengerfenéki Hatóság (International Seabed Authority) eddig 17 kutatási engedélyt adott ki a zónában, amelyek közül ötöt Kína birtokol. A kutatási engedélyek azonban nem azonosak a kereskedelmi bányászat megkezdésére jogosító engedéllyel. A megállapítások alapot biztosítanak e nagyrészt láthatatlan ökoszisztéma megértéséhez a lehetséges bányászati zavarok előtt - és rávilágítanak arra, miért szeretnék a tudósok feltérképezni a vírus-hálózatokat a kereskedelmi kitermelés megkezdése előtt - írja a Daily Star.