Kétségbeesésükben egymást falják fel az állatok? Ragadozómentes paradicsomból lett valódi pokol Kenya elzárt szigetén
A ragadozók nélküli, stresszmentes élet elsőre az állati paradicsom illúzióját keltheti, ám ha a növényevők túlszaporodnak és elfogy a táplálék, a természet kíméletlen arca mutatkozik meg. Kenya egyik kis szigetén, ahol öt éve egyetlen oroszlán vagy hiéna sem veszélyezteti a zebrákat és zsiráfokat, a bőségből pillanatok alatt kétségbeejtő éhség lett. Felmerül a megrázó kérdés: vajon a végveszélybe került növényevők képesek feladni természetüket, ha nincs mit enniük?
Amikor elszabadult a víz, és elvágta a visszautat
A Nairobitól mintegy 80 kilométerre található Naivasha-tavon fekvő Crescent Island (Félhold-sziget) valójában egy ősi vulkán pereme. A sziget története során a vízállástól függően hol félszigetként, hol teljesen elzárt szigetként működött. Amikor a vízszint alacsony volt, a szárazföldi állatok egy keskeny földnyelven át szabadon járhattak ki és be.
A helyzet azonban 2020-ban drámaian megváltozott:
-
A tó vízszintje elárasztotta a földnyelvet, és az azóta sem bukkant a felszínre.
-
Az állatok – köztük a zsiráfok, gnúk, vízibivalyok, impalák és dik-dikek – a szigeten rekedtek.
-
Bár a zebrák képesek átúszni a szárazföldre, a legtöbb faj számára a víz átjárhatatlan akadályt jelent.
A kanadai St. George’s Egyetem kutatói öt évvel a kényszerű elszigetelődés után látogattak el a szigetre, hogy felmérjék az elzártság hatásait.
Látták már felrobbanni, most újra megtörténik: A csillagászok már pontosan tudják, mikor robban fel a Supernova Athena
Olvass tovább...
Túllegeltetés, éhség és eltorzult viselkedés
A kutatók megállapították, hogy a szigeten szinte alig élnek ragadozók – csupán lapátfülű kutyákat és pusztai sakálokat találtak, amelyek semmilyen veszélyt nem jelentenek a nagyobb testű prédaállatokra. Csakhogy a nagy ragadozók hiánya pusztító láncreakciót indított el.
A ragadozómentes környezetben a növényevők állománya drasztikusan felduzzadt, ami óriási túllegeltetési nyomást gyakorolt a sziget növényzetére. A zöldfelület teljesen kimerült, a növényi diverzitás összeomlott, az állatok pedig ma már nagyrészt mesterséges takarmányozásra szorulnak. Extreme élelemhiány esetén a növényevőknél gyakran megfigyelhető a csontok rágcsálása (osteophagia) vagy a kétségbeesett táplálékkeresés, ami a teljes ökológiai egyensúly felborulásához vezet.
„A terepi megfigyelések azt sugallják, hogy a sziget megközelítette vagy el is érte az ökológiai eltartóképességének határát, és a növény- valamint állatvilág drasztikus hanyatlásának kockázata fenyeget”
– figyelmeztettek a kutatók.
A helyzetet tovább nehezíti, hogy a szigeten élő gazellák között egy azonosítatlan, tüdő- és májkárosodást okozó fertőzés pusztít, amelyet feltehetően a kiskérődzőket fertőző Mycoplasma mycoides baktérium okoz.
Kiderült az igazság a torinói lepelről? Közel-keleti DNS-t és Amerikából származó növényi nyomokat találtak a szálakon
Olvass tovább...
Hogyan menthető meg a sziget?
A tudósok szerint a helyzet még kezelhető, de sürgős emberi beavatkozásra van szükség:
-
Folyamatos állományszámlálás: Rendszeresen monitorozni kell a vadvilág és a növényzet állapotát.
-
Élőhely-rehabilitáció: Öntözéssel és bizonyos területek ideiglenes bekerítésével időt kell adni a növényzet újjáéledésének.
-
Művi földnyelv megfontolása: Bár a mesterséges töltés visszaállítása megnyitná az utat, a szakértők a fertőzések terjedése és a kiszámíthatatlan vízszint miatt ezt egyelőre kockázatosnak tartják.
-
Ragadozók betelepítése: Hiénák visszatelepítése is felmerült, ám a kis terület és a genetikai elszigeteltség miatt ez is komoly veszélyeket rejt.
Az IFL Sience szerint a Crescent Island esete tökéletes példája annak, hogy a természetben a ragadozók jelenléte nem kegyetlenség, hanem a szavannai életben maradás és az ökológiai egyensúly elengedhetetlen feltétele.
