Sokkoló elmélet: Az Iliász még a tudatos ember megjelenése előtt született

Cselekvés tudat nélkül: A bikamerális elme rejtélye

Jaynes az 1970-ben megjelent elméletében élesen elválasztotta egymástól a gondolkodást (kogníciót) és a szubjektív, önreflexív tudatot. Szerinte a korai ember képes volt komplex feladatok elvégzésére és a nyelvi kommunikációra anélkül, hogy rendelkezett volna a mai értelemben vett belső „én-élménnyel”.

A pszichológus szerint az emberi elme ekkor még úgynevezett bikamerális (kétkamrás) szerkezetű volt:

• Bal félteke: A mindennapi cselekvéseket és megszokott rutint irányította.

• Jobb félteke: Váratlan, döntési helyzetekben hallási hallucinációként – isteni parancsként, ősök vagy uralkodók hangjaként – küldött utasításokat a bal féltekének.

Az ókori emberek tehát nem „átgondolták” a döntéseiket vagy mérlegeltek, hanem belső hangokat hallottak, amelyeket kívülről érkező isteni parancsnak tulajdonították.

Az Iliász szereplői nem gondolkodtak, csak engedelmeskedtek

Elmélete alátámasztására Jaynes az ókori görög irodalom két legnagyobb alapművét hívta segítségül. A kutatás szerint az Iliászban nyoma sincs a mai értelemben vett mentális folyamatoknak vagy belső tépelődésnek:

• A szereplőknek nincs szubjektív gondolatuk, kizárólag az istenek sugallatára cselekszenek.

• A szövegből hiányoznak a tudatra, elmére vagy elhatározásra utaló szavak.

• Az eseményeket a szereplők nem saját akaratukból, hanem automatikus megfigyelőként és végrehajtóként élik meg.

Ezzel szemben a pár száz évvel későbbi Odüsszeiában már drámai nyelvi fordulat következik be: megjelenik a megfontolás, az intrika, a ravaszság, a tervezés és a belső döntéshozatal – a tudatos elme első írásos bizonyítékai.

A tudat mint nyelvi metafora

Jaynes szerint a tudatosság nem egy biológiai szerv, ami hirtelen kifejlődött, hanem a nyelv fejlődésének következménye. Amikor a nyelv elég komplexszé vált ahhoz, hogy metaforákat és analógiákat hozzunk létre az „én” fogalmára, megszületett a belső „elme-tér” (mind-space).

Amikor i. e. 2000 környékén a nagy ókori birodalmak összeomlottak, a túlnépesedés és a katasztrófák miatt a régi, isteni hallási hallucinációk már nem tudtak hatékony választ adni a problémákra. Ez a válság kényszerítette ki a bikamerális elme felbomlását, és szülte meg a ma ismert önreflexív tudatot.

Zseniális látomás vagy teljes hülyeség?

Jaynes elmélete a mai napig megosztja a tudományos világot. A híres evolúcióbiológus, Richard Dawkins úgy fogalmazott: az elképzelés „vagy teljes hülyeség, vagy egy zseniális elme mesterműve”.

Bár a modern idegtudomány jórészt spekulatívnak tartja az agyféltekék ilyen jellegű elválasztását, a teória óriási hatást gyakorolt a kultúrára. Többek között a népszerű Westworld című sci-fi sorozat teljes első évada is Julian Jaynes bikamerális elme-modelljére épül, bemutatva a mesterséges intelligencia öntudatra ébredésének rögös útját.