Az AI segítségével jöhet az évszázad áttörése: Senki sem gondolta, hogy valaha kiderül az egyenlet megoldása
A történetben minden megvan, ami egy hollywoodi filmhez kell: egy évszázados, eddig megoldhatatlannak hitt matematikai rejtély, egymillió dolláros elutasított fődíj és súlyos lopási vádak a háttérben. Aki azt hiszi, hogy a matematika unalmas, az nem tudja, miről beszél. A mesterséges intelligenciát fejlesztő OpenAI azt állítja, hogy az AI segítségével sikerült áttörést elérniük a világ egyik legnehezebb matematikai problémájának megoldásában, ám a bejelentést azonnal kirobbant egy súlyos tudományos botrány.
Mi az a Navier–Stokes-egyenlet, és miért ér egymillió dollárt?
A kérdéses áttörés a híres Navier–Stokes-egyenletekre vonatkozik. Ezek a komplex matematikai képletek a folyadékok és gázok mozgását írják le, és a mindennapi életben megkerülhetetlenek: használják őket az autók és repülőgépek tervezésénél, a véráramlás modellezésénél, de még a környezeti szennyeződések terjedésének vizsgálatánál is.
A tiszta matematikában azonban az egyenlet óriási problémát jelent, ezt nevezik a Navier–Stokes létezési és simasági problémájának. A tudósok azt próbálják kideríteni, hogy léteznek-e mindig zökkenőmentes megoldások ezekre az egyenletekre három dimenzióban, vagy a képletek elvi szinten felborulnak és „felrobbannak” – ami fizikai képtelenséghez, végtelen sebességhez vezetne. A probléma súlyát jelzi, hogy a Clay Matematikai Intézet 2000-ben beválogatta a hét úgynevezett Millenniumi Probléma közé, amelyek mindegyikének megoldásáért 1 millió dolláros díjat tűztek ki. Eddig a hébből mindössze egyetlen egyet tudtak megoldani, de a győztes orosz matematikus, Grigorij Perelman 2010-ben visszautasította a mesés pénzjutalmat.
Nem az ősrobbanás volt az idő kezdete? Nincs teljes egyetértés ebben a fizikusok között
Olvass tovább...
Szeptemberi dráma: Az OpenAI bejelentése és a háttérben zajló vádak
A helyzet szeptember 8-án vált igazán puskaporossá, amikor a ChatGPT mögött álló OpenAI bejelentette, hogy az új nagy nyelvi modelljük (LLM) segítségével mindössze néhány nap alatt sikerült megoldaniuk a Navier–Stokes-egyenletet. Állításuk szerint miután szeptember elején pletykákat hallottak két Millenniumi Probléma alakulásáról, a modellt ráállították a feladatra, az pedig önállóan kidolgozta a bizonyítást. Az OpenAI mindenesetre már előre jelezte, hogy nem tart igényt az egymillió dolláros jutalomra.
A bejelentést követően azonban azonnal robbant a bomba. Szeptember 7-én Tristan Buckmaster, a New York-i Egyetem matematikusa és kollégája, a rivális Anthropic cégnél dolgozó Levent Alpӧge közzétett egy terjedelmes dokumentumot. Ebben részletezték, hogy a mesterséges intelligencia segítségével sikerült áttörést elérniük az Euler-egyenleteknél, ami közvetlen ugródeszkaként szolgál a teljes Navier–Stokes-egyenlet megoldásához. Buckmaster a pillanatot ahhoz a történelmi eseményhez hasonlította, amikor a Deep Blue számítógép először győzte le Garry Kasparov sakkvilágbajnokot.
A matematikus azonban súlyos váddal illette a technológiai óriást: állítása szerint az OpenAI csak azért tudta ilyen gyorsan prezentálni a bizonyítást, mert tudomást szereztek az ő kutatási irányukról és egyszerűen átvették azt.
„Szinte senki másról nem tudok, aki ezen dolgozott volna. Ez nem az az irány, ahová az ember néhány nap alatt eljut azzal, hogy megadja a modellnek a feladatot. Amikor azt hallottam, hogy »kikényszerítették«, az azonnal piros zászló volt számomra”
– írta a matematikus, hozzátéve, hogy magánbeszélgetésekben még fenyegetéseket is kapott az OpenAI munkatársaitól, miszerint a nyilvános vádaskodás tönkreteheti a karrierjét.
Ahol ma a nap perzsel, ott 100 millió éve a legdurvább cápák vadásztak - Ez a felfedezés teljesen újraírja a múltat
Olvass tovább...
Véletlen egybeesés vagy adatlopás?
Az OpenAI határozottan visszautasította a vádakat. Közleményükben elismerték Buckmaster és Alpöge munkásságát, de leszögezték, hogy kutatóik semmilyen módon nem látták a páros eredményeit a nyilvános megjelenés előtt. Ugyanakkor hozzátették, hogy bár valószínűtlen, nem zárható ki teljesen, hogy a termékeik használatából származó, anonimizált adatok segítettek a modelljeik fejlesztésében.
A Clay Matematikai Intézet egyelőre nem értékelte az OpenAI állításait, így még várni kell a hivatalos igazolásra, hogy az AI valóban megoldotta-e az évszázad rejtélyét, vagy csupán egy túlértékelt tudományos adatvitáról van szó.
