Nem az ősrobbanás volt az idő kezdete? Nincs teljes egyetértés ebben a fizikusok között

Miben értenek egyet a fizikusok? Nem sok mindenben - derült ki egy több mint 1600 fizikus megkérdezésével készült felmérésből. A válaszadók 68%-a szerint az ősrobbanás egy forró, sűrű állapot volt, de ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy az idő is ott kezdődött.

Csupán 20 százalékuk fogadja el a szingularitást és az idő kezdetét egyszerre, míg 5 százaléka szerint az idő ott kezdődött, de nem szingularitásban. A korai univerzum egyenletességét magyarázó kozmikus infláció elméletét a megkérdezettek 51 százaléka támogatja, a többiek pedig a ciklikus univerzum elmélete vagy más fizikai modellek mellett tettek voksot.

Mi hiányzik az univerzumból?

A kozmológia három nagy rejtélyére eltérő válaszok érkeztek. A sötét anyag esetében a legnépszerűbb válasz (21%) szerint a felmerült elméletek - mint a könnyű vagy nehéz részecskék, a módosított gravitáció és az ősi fekete lyukak - hibridje a megoldás. A sötét energiát illetően a mező megosztott: 24 százalék a kozmológiai állandót támogatja, míg 26 százalék szerint idővel változó mezőről van szó. Az univerzum tágulási sebességének eltérő eredményeire, az úgynevezett Hubble-feszültségre a többség meglepő módon nem nyilvánított véleményt, míg a többiek mérési hibákra vagy kvantumgravitációs hatásokra gyanakodnak.

Utazás a kvantumvilágba

A kvantummechanika terén a vezető nézet a koppenhágai értelmezés (36%), amely szerint a természet alapvetően valószínűségi jellegű. A fekete lyukak kapcsán a fizikusok 41 százaléka szerint a belépő anyag megsemmisül a központi szingularitásban, az információvesztés paradoxonára pedig a többség a Hawking-sugárzást tartja megoldásnak. A kvantumgravitációról a megkérdezettek 29 százalékának nincs véleménye, a többiek pedig a húrelmélet (19%), a nem kvantumos gravitáció (18%) és a hurok-kvantumgravitáció (13%) között oszlanak meg.

Az alapvető állandók

Arra a kérdésre, hogy miért épp ilyenek a fizikai állandók, a fizikusok több mint egynegyede azt felelte, hogy ezek nyers tények, amelyek nem szorulnak magyarázatra. A válaszadók 20 százaléka szerint a multiverzum egyik olyan univerzuma a miénk, ahol az értékek lehetővé teszik az életet, 16 százalék szerint az alapvető elmélet nem tesz lehetővé más értékeket, 9 százalék intelligens tervezőt feltételez, 6 százalék pedig a kozmikus darwinizmusra szavazott, amely szerint a fekete lyukakból új univerzumpéldányok születnek - írja az IFLScience.

A legfeltűnőbb eredmény az, hogy a fundamentális fizika 'standard válaszai' közül milyen kevés örvend elsöprő támogatottságnak

- nyilatkozta Niayesh Afshordi, a felmérés vezető szerzője, majd hozzátette:

Az érdekes pont nem az, hogy a fizikusok össze vannak zavarodva, hanem az, hogy a kutatás frontvonala valóban él és mozog.

 

Ez is érdekelhet: