Rejtélyes építmény került elő egy bakonyi várnál - a régészek sem tudják, mi lehetett

A régészeti feltárások rendkívül fontos szerepet játszanak múltunk megismerésében, hiszen egy-egy új lelet alapjaiban írhatja felül a korábbi történelmi ismereteinket. A Bakony szívében elterülő Essegvárnál végzett legújabb kutatások is erre mutatnak rá, ahol a szakemberek egy olyan építményre bukkantak, amely jóval megelőzi a középkori erődítmény keletkezését.

Rejtélyes korai építményre bukkantak a bándi Essegvárnál

A Veszprém vármegyei Bánd határában álló Essegvár északi falfelülete előtt végzett legutóbbi közösségi ásatások meglepő eredménnyel zárultak. A Laczkó Dezső Múzeum munkatársai, Nagy Szabolcs Balázs vezetésével, egy olyan földbe mélyített, hatalmas terméskövekkel kirakott aknát tártak fel, amelynek alján és oldalain tisztán kivehetők a korabeli égetés, fűtés nyomai.

A rétegtani elemzések alapján az objektumot a felhúzott várfalak megépítése előtt is használták. Bár az akna pontos rendeltetése még tisztázásra vár, néhány funkciót már kizárhattak a szakemberek: kohászati tevékenységre utaló salakmaradványokat nem találtak, a formai jegyek pedig eltérnek a korszakban megszokott fazekas- és mészégető kemencékétől.

Árpád-kori érméket és értékes régészeti leleteket találtak a bakonyi Essegvár feltárásán

A hallgatók és civilek részvételével zajló augusztusi feltáráson Árpád-kori fizetőeszközök is előkerültek. A II. András és III. Béla uralkodásának idejéből származó érmék kulcsfontosságú támpontot adnak a kormeghatározáshoz. Ezek a leletek azt az elméletet támasztják alá, hogy a vár északi szárnya a tatárjárást követő nagy hazai várépítési hullám idején jöhetett létre, védelmet nyújtva a környéken élőknek.

Az vár déli szektorában a 15. századi életmódról árulkodó rétegeket vizsgálták a kutatók. Itt egy vörös homokkőből emelt falsarok, valamint egy kőpalota és egy téglatorony közötti - utólag befalazott - átjáró bukkant a felszínre. A befalazott ajtónyílás mögötti feltöltésből kiemelkedően gazdag leletanyag került elő, amely bepillantást enged az egykor itt élt essegvári család fényűző mindennapjaiba. A talált tárgyak között szerepelnek:

• Nyílhegyek és különféle állatcsontok

• Ezüstpénzek és egy aranyozott ezüst ruhadísz

• Rézből készült veretek, valamint gótikus stílusú ajtóornamentikák

• Itáliából származó, elegáns üvegpohár-töredékek

A török hódítás és Veszprém 1552-es ostroma pecsételte meg az Essegvár sorsát

A Séd patak völgyét vigyázó dolomitszirtre épült Essegvár a középkorban a régió meghatározó katonai és közigazgatási központja volt. A névadó birtokos család a 15. században élte virágkorát, amit a most megtalált luxustárgyak és a finoman megmunkált kőfaragványok egyaránt igazolnak. Az erődítmény sorsát az oszmán hódítás pecsételte meg a 16. század közepén. A kutatások szerint a vár végleges pusztulása Veszprém 1552-es török ostromához és elestéhez köthető, amely esemény után az épületegyüttes elvesztette katonai jelentőségét, és végleg romlásnak indult - írja a Múltkor.