Ötzi testéből vették a hozzávalót egy gyomorforgató kísérlethez, erre nincsenek szavak

Ötzi, a jégember meglepő mikrobiológiai öröksége

Több mint ötezer év telt el azóta, hogy a rézkorban élő Ötzi, a jégember élete egy nyílvesszővel véget ért az Alpokban. Bár a múmia azóta is a történelem egyik leghíresebb lelete, a tudomány számára a teste még ma sem tekinthető teljesen „élettelennek”. Egy friss kutatás szerint ugyanis a maradványokon ma is aktív mikroorganizmusok élnek, amelyek közül néhány faj az őskorból származhat, míg mások a modern konzerválási folyamatok során kerültek a testre.

A mikrobák három csoportja: a bélrendszertől a laboratóriumi élesztőig

Az Eurac Kutatóközpont szakemberei genetikai elemzésnek vetették alá a múmia bőréből, szöveteiből és a testből származó olvadékvízből vett mintákat.

A szakértők három fő mikrobiális közösséget azonosítottak:

• Az első csoportba azok a baktériumok tartoznak, amelyek még Ötzi életében a bélrendszerét alkották; ezek között olyan ritka fajokat is találtak, amelyek a modern, feldolgozott élelmiszereken alapuló társadalmakból mára szinte teljesen eltűntek.

• A második csoport a halál után, a gleccserkörnyezetből került a testbe.

• A harmadik közösség pedig 1991-es megtalálása óta telepedett meg a leleten, részben a múzeumokban alkalmazott permetezési folyamatok hatására.

A tudósokat a legnagyobb meglepetésként a négy, hideg körülményekhez alkalmazkodott élesztőgombafaj érte, amelyeket a maradványokon azonosítottak.

A különleges kísérlet: sikeres kenyérsütés ősi alapanyagból

Miután a kutatók laboratóriumi körülmények között szaporítani tudták az egyik élesztőtörzset, felmerült a kérdés: vajon sütni is lehet vele?. Bár az első próbálkozások kudarccal zárultak, három hónapnyi kitartó kísérlet után a tudósoknak sikerült valódi kovászt létrehozniuk, amelyből „nagyon-nagyon jó” kovászos kenyér készült. Bár a tudományos közösség egyes szakértői, mint például Nikolay Oskolkov, szkeptikusak abban a tekintetben, hogy ezek a szervezetek valóban több ezer éven át szaporodtak volna a jégben, a laborban tenyésztett gomba életképessége vitathatatlan tény.

Miért fontos ez a kutatás a jövőre nézve?

A gombatörzsek vizsgálata messze túlmutat a puszta érdekességeken. A kutatók ugyanis felfedezték, hogy egyes baktérium- és élesztőtörzsek olyan génekkel rendelkeznek, amelyek képessé teszik őket fenolok lebontására. Ötzi, az 5300 éves jégember, így mikrobiológiai szempontból is a tudomány szolgálatába állt, miközben a belőle származó élesztőből készült kovászos kenyér az őskori és modern világ találkozásának szimbólumává vált.

Ötzi teljes története az alábbi videóban tekinthető meg:

Forrás: wmn.hu