A kapitalizmus teszi tönkre a mentális egészségünket?

A kapitalizmus okozta szorongásoknak már nevük is van

Világszintű problémává vált a kiégés, emberek milliói szenvednek a szorongástól, a depressziótól, a magánytól és a számuk egyre csak emelkedik.

- Bár ezek látszólag egymással nem összefüggő jelenségeknek tűnhetnek, egy nemrégiben megjelent tanulmány szerin közös az eredőjük, a kapitalizmusnak köszönhetjük őket - írja a PsychologyToday.

Hogyan okozhat a kapitalizmus ennyi mentális betegséget?  

Karim Bettache, a Hongkongban lévő Chinese Egyetem munkatársa azt állítja, hogy a kapitalizmus mint rendszerszintű struktúra többet tesz, mint pusztán megszervezi a társadalmunkat. Formálja a pszichénket, azt, hogyan érezzük magunkat a bőrünkben, miben hiszünk és hogyan viselkedünk.

Különösen a kapitalizmus kulcsfontosságú alapelveire összpontosít, és érvel amellett, hogy ezek hogyan gerjesztik a mentális egészségügyi problémákat. Három „kapitalista szindrómáról" beszél, ezek a következőek:

1. Növekedés - Versengés Szindróma

Ez a betegség a kapitalizmus profitmotivációjából, azaz a folyamatos tőkefelhalmozás és a gazdasági növekedés iránti vágyból fakad. 

A kutató azt állítja, hogy ez irányítja, hogyan gondolkodunk magunkról és a világról, mert:

- Az oktatást immár befektetésként értelmezzük

- A karrier sikerét jövedelem és nettó vagyon alapján mérjük

- Az emberek magukra is úgy tekintenek már, mint egy márkára, amit folyamatosan fejleszteni kell

Hogyan hatja át a kapitalista gondolkodásmód a pszichénket? 
Dr. Bettache azt állítja, hogy maga a befektetés, a hozam és az optimalizálás nyelve vált azzá a prizmává, amelyen keresztül a világot, és benne önmagunkat látjuk. 

Már az emberi kapcsolatokra is befektetésként tekintünk, de ugyanígy az oktatásra, a személyes márkánkat pedig folyamatosan építeni akarjuk

És ha mindez nem lenne elég, azért tekintünk másokra ellenségesen, mert arra vagyunk ösztönözve, hogy versenytársként tekintsünk rájuk, és győzedelmeskedjünk, piaci előnyökért. Dr. Bettache szerint a kapitalizmus versenyszelleme ellenségessé tesz, és emiatt kapcsolataink erősen károsodnak.

Érvelésének alátámasztására olyan kutatásokra hivatkozik, amelyek azt mutatják, hogy a versenykörnyezet fokozza a negatív érzéseket, csökkenti a bizalmat és károsítja a társadalmi kötelékeket az együttműködő környezethez képest. A piacorientáltabb társadalmakban élő emberek kevésbé gondoskodóak, ami aláássa az empátiát és a kölcsönös támogatást, amelyek elengedhetetlenek az egészséges kapcsolatokhoz.

2. Birtoklási szindróma - amennyid van, annyit érsz
Ez az állapot a kapitalizmus azon alapelveiből fakad, hogy a magántulajdon a személyes értékmérő alapja. 

A tulajdonlás hajszolása végső soron materializmushoz vezet, amelyben az emberek a javakat és a vagyont helyezik előtérbe. A materializmus negatív mentális egészségügyi hatásaival kapcsolatos kutatások jól megalapozottak: a materialista gondolkodásmód alacsony önértékeléshez, nagyobb szorongáshoz vezet, és hajlamosít a depresszióra, sőt, még a fokozott szerhasználattal is összefüggést mutat.

3. Luxus - mint státuszszimbólum 
 

A vásárlás és a több birtoklás iránti nyomás mindenütt körülvesz minket a kapitalista társadalmakban. Dr. Bettache példaként az autóipart hozza fel - a luxusautók a státusz és a siker szimbólumai. A divat hasonlóképpen az exkluzivitást és egy adott társadalmi törzshöz való tartozást kommunikálja. 

Egy olyan környezetben élünk, ahol a birtokolt javak és a megjelenés az egyetlen út az önbecsülés eléréséhez.

Dr. Bettache tanulmányát javaslatokkal zárja, ajánlásokat fogalmaz meg a kapitalizmus mentális egészségre gyakorolt ​​hatásainak enyhítésére:

- Az oktatáson belül a tanulás másodlagossá vált a rangsoroláshoz képest, ezzel szemben mentálisan sokkal egészségesebb a társas, vagy kooperativ tanulás, ráadásul a kutatások azt mutatják, hogy a csoportos tanulás nem veszélyezteti az akadémiai teljesítményt – sőt, elősegíti a társas kötelékeket.

- Hasonlóképpen, a munkahelyen a közösen végzett munka jobban motiválhatja a munkavállalókat, mint az egyéni verseny és teljesítmény nyomása.

A klinikai gyakorlatban Dr. Bettache arra buzdítja a terapeutákat, hogy klienseiknek segítsenek felismerni, hogy mi minősül személyes problémának, és mi az, amely a társadalmi berendezkedésből fakad, így kollektív választ igényel.

Íme egy videó, ami arról szól, hogy egy őrült világra a szorongás a válasz. Tehát nem biztos, hogy velünk van a baj, gyakori, hogy maga a környezet az, ami beteggé tesz. És ezt fel kell tudni ismerni.