Különleges színű hó esett egy térségben, mindenki ledöbbent, egészen rendhagyó a magyarázat

Az Egyesült Államok egyik hegyvidéki régiójában az elmúlt időszakban különös látvány fogadta a túrázókat és kutatókat: a friss hótakaró nem a klasszikus fehér, hanem határozottan rózsaszínes árnyalatban terült el a talajon. A jelenség első pillantásra szinte irreálisnak tűnik, mintha festéket öntöttek volna a tájra, pedig a természet produkálta, méghozzá nem először.

A Kalifornia magasabban fekvő hegyvidékein megjelent rózsaszín hótakaró nem egy egyszeri körülménynek köszönhető, hanem egy ritkán látható, régóta ismert természeti jelenség látványos visszatéréséből született.

A rózsaszínes árnyalatú hó leginkább a magasabban fekvő területeken jelenik meg, ott, ahol a tél emlékei még a nyár elején is velünk maradnak, és különleges, már-már mesebeli színt kölcsönöznek a hegyi tájnak.

Görögdinnye hó, amely akár pirossá is válhat

A rózsaszín hótakaró – amelyet „görögdinnye-hóként” emlegetnek – nem egységesen borítja be a tájat. Inkább foltokban, csíkokban jelenik meg, mintha a hó felszínén árnyalatok játszanának. A jelenség különösen szembetűnő napsütésben, amikor a fehér környezethez képest élénken kirajzolódik a színkülönbség.

Érdekesség, hogy a hó taposásakor vagy hógolyó készítésekor a szín gyakran még intenzívebbé válik, a bakancs talpa pedig szinte már pirosas árnyalatú nyomot hagyhat maga után. Ez a látvány már évtizedek óta zavarba ejti az embereket, akik korábban ásványi eredetre, sőt, különféle szennyeződésekre gyanakodtak.

Nem új keletű rejtély, évszázadok óta megfigyelt jelenség, amely ma is zavarba ejt

A rózsaszín hó első írásos említései egészen az ókorig nyúlnak vissza. Később hegyvidéki felfedezők és sarkvidéki expedíciók tagjai is beszámoltak róla, gyakran „vérhóként” emlegetve a látványt. A 19. század elején például egy északi expedíció során hatalmas, vöröses csíkokkal tarkított hómezőket figyeltek meg, amelyek még a tudósokat is megosztották.

Sokan úgy vélték, hogy a szín a talajból kimosódó ásványokhoz vagy akár meteoritikus anyagokhoz köthető. A magyarázat azonban sokáig bizonytalan maradt, és a jelenség újra meg újra kérdőjeleket vont maga után a tudományos viták során.

A hegyek és a gleccserek szempontjából sem közömbös

A rózsaszín hó nem pusztán látványosság. A sötétebb árnyalat miatt a hófelszín több napsugárzást nyel el, ami gyorsabb olvadáshoz vezethet. Emiatt a jelenségnek szerepe lehet a gleccserek és hómezők olvadási folyamatában is, különösen a magashegyi területeken.

Kalifornia Sierra Nevada hegységében például megfigyelték, hogy az elszíneződött hómezők gyorsabban veszítenek tömegükből, mint a hagyományos fehér hóval borított területek. 

Évszázados kérdés, modern válasz

A modern kutatások végül fényt derítettek arra, mi okozza ezt a szokatlan elszíneződést. A hóban ugyanis hatalmas mennyiségben jelennek meg mikroszkopikus élőlények, amelyek kifejezetten kedvelik a hideg, olvadó környezetet. Ezek az apró organizmusok képesek túlélni a fagyos körülményeket, és a hó felszínén elszaporodva látványos elszíneződést hoznak létre.

A tudomány sokáig vitatkozott azon, pontosan milyen élőlényekről van szó, és hogyan alkalmazkodtak ennyire szélsőséges feltételekhez. Csak az utóbbi évtizedekben sikerült pontosan feltérképezni a működésüket és életciklusukat.

A magyarázat a végére maradt

A rózsaszín hó hátterében valójában egy különleges zöld alga áll, amely hidegkedvelő tulajdonságai miatt képes a hómezőkben elszaporodni. A szervezetek klorofillt tartalmaznak, de emellett egy vöröses pigmentet is termelnek, amely védi őket az erős napsugárzástól és egyben elszínezi a havat.

A videó bemutatja, mi áll a túrák során látható rózsaszín és vörös hófoltok mögött: nem festék vagy szennyeződés, hanem a hóban élő algák látványos, élő közössége:

Forrás: Wikipédia