Verejtékbe fagytak a tudósok, itt a vége, megoldották a piramisok rejtélyét

Évezredek óta foglalkoztatja az emberiséget a kérdés: milyen titkokat rejtenek a gízai piramisok? Milyen rejtett kamrák, folyosók és kincsek lapulnak a hatalmas kőtömbök mélyén? A világ leghíresebb régésze, Zahi Hawass most egy olyan bejelentést tett, amitől a tudományos világ és a történelem iránt érdeklődők is verejtékbe fagytak. A legmodernebb technológiával egy eddig ismeretlen, titkos folyosót találtak a nagy piramis belsejében, a felfedezés pedig olyan jelentőségű lehet, hogy alapjaiban írhatja át a fáraók történelmét.

Egy 30 méteres folyosó, ami 4500 éve rejtve volt

A szenzációs felfedezés középpontjában egy közel 30 méter hosszú, rejtett folyosó áll, amelyet a gízai nagy piramis, vagyis Hufu (Kheopsz) piramisának belsejében találtak.

A folyosó létezésére non-invazív, vagyis bontás nélküli technológiákkal, többek között hőkamerás képalkotással, 3D-s térképezéssel és müon-radiográfiával (egyfajta kozmikus sugárzáson alapuló "röntgennel") derítettek fényt.

A felfedezés után távirányítású robotokat küldtek be a szűk járatba, hogy megtisztítsák és felmérjék azt, hiszen emberi láb évezredek óta nem járt ott. Zahi Hawass, Egyiptom korábbi régészeti minisztere, aki a kutatást vezeti, egy nemrég tartott könyvvásáron beszélt a felfedezésről és egy hatalmas, 2026-ra tervezett bejelentést ígért.

A fáraó valódi sírkamrája kerülhet elő?

Bár Hawass nem volt hajlandó találgatásokba bocsátkozni arról, hogy mi lehet a titkos folyosó végén, a régészvilágban azonnal megindult a spekuláció. A legmerészebb elméletek szerint a most felfedezett járat egyenesen Hufu fáraó valódi, eddig ismeretlen sírkamrájához vezethet. A nagy piramisban eddig talált kamrák (a Királyné és a Király kamrája) gyanúsan üresek voltak, ami régóta táplálja azt a gyanút, hogy a valódi sírhelyet a sírrablók elől egy titkos, rejtett helyre építették.

Az elmélet nagyon sok mindent eldönthet

Ha ez az elmélet beigazolódik és a folyosó végén egy érintetlen, kincsekkel teli sírkamrát találnak, az Tutanhamon sírjának 1922-es felfedezéséhez mérhető, vagy akár azt is felülmúló régészeti szenzáció lenne.

A felfedezés nemcsak a piramisok építésének rejtélyére, de a fáraók temetkezési szokásaira és hitvilágára is új fényt vethet.

A nemzetközi kutatócsoport egyelőre teljes titoktartás mellett dolgozik, a teljes igazság pedig a tervek szerint 2026-ban, egy nagyszabású bejelentés keretében derül majd ki.