Idegen ősi DNS-t találtak a kínai agyaghadsereg katonáin, vérfagyasztó az alkotók kiléte

A kínai agyaghadsereg a világ egyik legismertebb és leglenyűgözőbb régészeti lelete. A több mint 8000, egyedi arcvonásokkal rendelkező, életnagyságú katona, ló és harci szekér Csin Si Huang-ti, az első kínai császár sírját őrzi már több mint 2200 éve. A hadsereg létezése önmagában is csoda, de egy új, tudósok által felvetett elmélet most teljesen új megvilágításba helyezi a szobrok eredetét. A kutatók szerint ugyanis a páratlan műalkotások létrehozásában egy "idegen" nép segédkezhetett, a genetikai bizonyítékok pedig egyenesen vérfagyasztóak az alkotók valódi kilétét illetően.

Honnan jött a tudás?

A régészeket régóta foglalkoztatja a kérdés: hogyan voltak képesek a Kr. e. 3. századi kínai mesteremberek ilyen elképesztően valósághű, életnagyságú emberi szobrokat alkotni? Kínában ugyanis az agyaghadsereg előtt semmilyen hagyománya nem volt az ekkora méretű, realisztikus emberábrázolásnak. A korábbi kínai szobrok jellemzően kicsik és stilizáltak voltak.

Az agyaghadsereg megjelenése egy hirtelen, minden előzmény nélküli technológiai és művészeti ugrás volt, ami szinte megmagyarázhatatlan.

A legújabb kutatások, amelyeket a Smithsonian Magazine is bemutatott, egy merész, de annál logikusabb elmélettel álltak elő: a kínaiak nem egyedül dolgoztak. A tudást és a technikát egy távoli, idegen civilizációtól kaphatták.

Görög mesterek és európai DNS

A kutatócsoport, élükön Li Hsziu-csen vezető régésszel és Lukas Nickel, a Bécsi Egyetem professzorával, arra a következtetésre jutott, hogy az agyaghadsereg megalkotásában ókori görög szobrászok vehettek részt. Az elmélet szerint Nagy Sándor hódításai után a görög kultúra és művészet messze keletre is eljutott és a görög mesterek tudása inspirálhatta vagy akár közvetlenül segíthette a kínaiakat.

"Elképzelhető, hogy görög szobrászok a helyszínen tanították be a helyi mesterembereket" - nyilatkozta Li Hsziu-csen.

Ez az elmélet önmagában is döbbenetes, de a genetikai vizsgálatok még ennél is tovább mentek. A kutatók a császár uralkodásának idejéből származó, Hszincsiang tartománybeli lelőhelyeken talált csontvázakból vettek DNS-mintákat. Az eredmények megerősítették, hogy az ókori Kína nyugati részén európai eredetű emberek éltek és haltak meg jóval Marco Polo utazásai előtt. Ez a felfedezés az első tudományos bizonyíték arra, hogy a nyugati és a kínai civilizáció már 1500 évvel korábban kapcsolatba került egymással, mint azt eddig gondoltuk.

Újra kell írni a történelmet?

Az idegen, európai DNS és a görög művészeti hatás elmélete teljesen új megvilágításba helyezi az ókori világot. Eszerint a különböző kultúrák közötti kapcsolat sokkal szorosabb és korábbi volt, mint hittük.

Az agyaghadsereg tehát nemcsak a kínai császár hatalmának lenyűgöző emlékműve, hanem egyben a Kelet és Nyugat korai találkozásának, egy globális kulturális csereprogramnak a bizonyítéka is lehet.

A vérfagyasztó felfedezés, miszerint európaiak segédkezhettek a kínai történelem egyik legnagyobb csodájának megalkotásában, akár a történelemkönyvek átírását is szükségessé teheti.

Sokan vágynak arra, hogy élőben is láthassák a kínai agyaghadsereget, ilyen valójában:

_{Forrás: smithsonianmag.com}