Az űrből készítettek egy fotót Magyarországról, felfoghatatlan értékű kincset vettek észre

A modern technológia és a régészet találkozása időről időre egészen elképesztő felfedezésekhez vezet. Most magyar kutatóknak sikerült egy olyan áttörést elérniük, ami a legmerészebb kalandfilmekbe is beillene: az űrből, műholdfelvételek segítségével vettek észre egy eddig teljesen ismeretlen, ősi temetkezési helyet Székesfehérvár és Aba határában. Amikor a helyszínen ásni kezdtek, egy késő avar kori harcos sírjában olyan, felfoghatatlan tudományos értékű kincsre bukkantak, amelyre fél évszázada nem volt példa Magyarországon.

Így látják a múltat a műholdak

A szenzációs felfedezés a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézetének "Temetők az űrből" nevű projektjének köszönhető. A módszer zseniálisan egyszerű: a régészek nagy felbontású légi- és műholdfelvételeket elemeznek és a növényzet apró elszíneződéseiből következtetnek a föld alatt rejlő struktúrákra. Ahol egykor sírokat vagy árkokat ástak, ott a talaj szerkezete megváltozik, több vizet tart meg, így a felette növő gabona vagy más növényzet sötétebb, dúsabb lesz. Ezek a "növényzeti jelek" rajzolják ki a föld alatt rejlő, rég elfeledett temetők és települések körvonalait.

"Általában gabonatáblákban rajzolódik ki a sírok elszíneződése és ezzel a módszerrel találtuk meg ezt a lelőhelyet is" - nyilatkozta az InfoRádiónak Szücsi Frigyes, a székesfehérvári Szent István Király Múzeum régésze.

A módszer elképesztően hatékony: a beazonosított helyek 90-95 százaléka valóban népvándorlás kori, leginkább avar temetőnek bizonyult.

A felfoghatatlan értékű kincs, egy avar harcos szablyája

A régészek a helyszínen, a betonkeményre száradt földben, több mint két méter mélyen találták meg egy avar harcos sírját. Bár a sírt még az avar korban, valószínűleg rituális okokból megbolygatták, a legértékesebb leleteket érintetlenül hagyták.

A harcos bal oldalán egy közel 90 centiméter hosszú, enyhén ívelt pengéjű, csillag alakú keresztvassal ellátott szablya feküdt, a jobb oldalán pedig egy hosszú kés.

Ez a fegyver a tudományos szenzáció. Fejér vármegyében közel 50 éve nem került elő hasonlóan ép és jellegzetes avar szablya. A lelet egyértelműen egy magas rangú, fegyverviselésre jogosult férfihoz tartozott, akit a kor szokásai szerint egy préselt ezüst veretekkel díszített övvel temettek el. A leletegyüttes alapján a temetkezés rendkívül pontosan, a Krisztus utáni 670 és 700 közötti időszakra datálható.

A jövő régészete

A szablyát és a többi leletet a restaurálás után most tudományos vizsgálatoknak vetik alá és a szakemberek remélik, hogy hamarosan a nagyközönség is megcsodálhatja ezt a páratlan kincset. A felfedezés ismét bebizonyította, hogy a modern technológia segítségével a magyar régészek képesek az űrből is észrevenni a múlt legrejtettebb titkait és olyan felfoghatatlan értékű leleteket hozhatnak a felszínre, amelyek átírhatják a történelemről alkotott képünket.

Az avarkori felfedezések szenzációsak Magyarországon, elképesztő felvételeket is közöltek és elmesélték, mit is jelent a tudományos világnak ezt a felfedezését:

_{Forrás: infostart.hu}