20 millió éves állat olvadt ki a jég alól, a Föld legfélelmetesebb teremtménye került elő

A tudományos világot lázban tartja egy egészen rendkívüli felfedezés, amelyre a kanadai sarkvidék fagyos pusztaságában bukkantak rá kutatók. A jég fogságából egy közel 23 millió éves, szinte tökéletes állapotban megmaradt ősi lény teteme került elő, amelynek létezése alapjaiban rengetheti meg mindazt, amit eddig az emlősök evolúciójáról és a kontinensek közötti vándorlásról gondoltunk. A "fagyos" orrszarvúként elkeresztelt lelet egy olyan korba enged bepillantást, amikor a Föld még egészen másképp nézett ki.

A "Fagyos" Orrszarvú, egy 23 millió éves időutazás

Az IFLScience által is bemutatott felfedezés egy újonnan azonosított orrszarvúfaj, az Epiatheracerium itjilik szinte teljes csontváza. A leletet a Nunavut tartományban található Devon-szigeten fedezték fel és a neve is különleges jelentéssel bír: az "itjilik" az inuktitut nyelvben azt jelenti, "fagyos", utalva a megtalálásának jeges körülményeire. A tudósok számára a legmegdöbbentőbb az volt, hogy a csontváz mintegy 75 százaléka épségben maradt, ami egy ilyen korú fosszília esetében szinte példa nélküli.

Bár a leletet a jég őrizte meg, az állat egykor egyáltalán nem fagyos tájon élt. A kora miocén korban, 23 millió évvel ezelőtt a kanadai sarkvidék egy mérsékelt övi, erdős terület volt, amely ideális élőhelyet biztosított ennek a különleges teremtménynek.

Egy szelídebb szörnyeteg

A "Föld legfélelmetesebb teremtménye" cím talán túlzás, hiszen a rekonstrukciók alapján az ős-orrszarvú a mai indiai orrszarvúhoz hasonló méretű, viszonylag karcsú testalkatú állat lehetett. A legnagyobb meglepetést azonban az okozta, hogy a modern rokonaival ellentétben ennek a fajnak nem volt szarva. A fogazatának kopása alapján a tudósok arra következtetnek, hogy az egyed a korai vagy középső felnőttkorában pusztulhatott el.

Átírja a történelmet a felfedezés

A felfedezés igazi tudományos szenzációja nem is maga a lelet, hanem az, amit az evolúcióról elárul. A kutatók eddig úgy vélték, hogy az Észak-Amerika és Európa közötti szárazföldi híd, amelyen keresztül az állatok vándorolhattak, már jóval korábban, mintegy 56 millió évvel ezelőtt megszűnt létezni.

Az Epiatheracerium itjilik felbukkanása azonban ezt az elméletet borítja.

A genetikai és anatómiai vizsgálatok ugyanis azt mutatják, hogy ez az orrszarvúfaj európai ősöktől származik és jóval később, a miocén korban kelhetett át Észak-Amerikába. Ez azt jelenti, hogy a két kontinens között sokkal tovább fennállhatott a szárazföldi kapcsolat, mint azt eddig gondoltuk. A felfedezés így nemcsak egy új fajjal gazdagítja a tudományt, hanem arra kényszeríti a kutatókat, hogy újraértelmezzék az emlősök elterjedésének és vándorlásának teljes történetét.

Az Antarktisz titokzatos jégfelszíne már érdekes felfedezéseknek is otthont adott, elképesztő miket találtak már ott:

_{Forrás - iflscience}