Így néztek ki a hunok, totális lidércnyomás, amit kiástak a föld alól

Attila király népe, a hunok titokzatos sírjai Európában és Ázsiában - de mégis milyen különleges dolgot rejtenek, és mi lepte meg a tudósokat?

A hunok a világ egyik legrejtélyesebb népe, és sokszor a magyarokhoz is kötik őket, Attila király végső nyughelye is valahol a mai Magyarország területén lehet sok kutató szerint. A legvalószínűbb elméletek szerint valahol a Tisza környékén temethették el az uralkodót, ám van olyan elmélet is, amely szerint már feltárhatták az uralkodó sírját valahol a Kárpát-medencében.

Egy új tanulmányt publikáltak a Neurosurgical Focus folyóiratban, amely a koponyák eredetét és történetét tárja fel.

A helyszín, ahol a felfedezés történt, nem más volt, mint a Kárpát-medence, azon belül is Magyarország területén kutakodtak.

Elképesztő dolgot találtak a föld alatt a tudósok

A megnyúlt koponyák jelenségét a világ minden táján vizsgálják már évtizedek óta.

Vannak olyan népcsoportok, amelyek szándékosan eldeformálják a koponyát, vagyis megnyújtják.

A koponya eltorzítása egykor az egész világon jellemző volt, de valószínűleg egymástól függetlenül alakultak ki a késői paleolitikum korában, azonban a Kárpát-medencében ez a vaskortól figyelhető meg, amit ebben a térségben humán-germán korszaknak neveznek, ez a Kr.u.5-6 századot fedi le és az összes népcsoportot értjük ezalatt. 

A mesterséges koponyaeltorzítás megjelenése Európában a hunok mozgásával volt összefüggésben.

A Debreceni Egyetem és a Nyíregyházi Főiskola kutatói vizsgáltak 9 megnyúlt koponyáról szóló leletanyagokat, melyeket 1996 és 2005 között tártak fel az Alföld északkeleti részén. A kutatásból megtudták, hogy 15 és 80 év közötti nők és férfiak koponyái voltak. A koponyadeformációk között megkülönböztettek táblás ferdét és egyeneset, körkörösen ferdét és egyeneset. Ezeket különböző módokkal érték el.

Deszkákkal vagy táblákkal nyomhatták össze a koponyákat és volt az enyhébb módszer, amikor rugalmasabb eszközökkel vitték véghez a módszert, például kötszerekkel vagy szalagokkal rögzítették.

A koponyák jellemzőit összevetették az ázsiai népvándorlás feljegyzéseivel, valamint Ázsia és Európa térségében található megnyúlt koponyákkal  és arra jutottak, hogy a Kárpát-medencében való jelenlétük a hunok vándorlásához vezethető vissza. 6 fázisban terjedt keletről nyugatra és legfeljebb 4000 évre nyúlik vissza.

Miért deformálták a koponyákat?

Az itt található megnyúlt koponyák a Duna-medence csoportjaihoz tartoztak. A szerzők úgy gondolják, hogy a társadalmi státuszt erősítette és az etnikai hovatartozás jelképévé vált.

Feltételezték, hogy a germán népek azért vették át a koponyatorzítás, mert be akartak illeszkedni a Hun Birodalomba és alkalmazkodni a békés együttélés érdekében.

(Forrás: Ancient-Origins)