Ráeresztették a mesterséges intelligenciát a Bibliára, döbbenetes dolgot fedezett fel

A Biblia, a keresztény vallás szent könyve az emberiség legnagyobb példányszámban kiadott írott alkotása. Magyar változata 1590-ben jelent meg, ez a Károlyi Gáspár és lelkésztársai által fordított híres Vizsolyi Biblia.

„Tele van, mint a Biblia apró betűvel” – szokták mondani tréfásan az ittas emberre, és statisztikailag a Szentírás valóban hatalmas információtömeget tartalmaz. Az Ószövetség nagyjából 2,7 millió, míg az Újszövetség 800 ezer betűt hordoz.

Ilyen magas számokat az emberi agy képtelen kezelni, de szerencsére ma már a számítógép és a mesterséges intelligencia (AI) is a segítségünkre van. Ezek révén olyan érdekes mintázatok bukkantak elő a Bibliában, amelyre korábban talán még a hittudósok sem figyeltek fel. Ézsaiás próféta könyvében például az alábbiakat olvashatjuk az 52. részben:

„Ímé, jó szerencsés lesz szolgám, magasságos, felséges és dicső lesz nagyon. Miképen eliszonyodtak tőled sokan, oly rút, nem emberi volt ábrázatja, és alakja sem ember fiaié volt: Akképen ejt ámulatba sok népeket; fölötte a királyok befogják szájokat, mert a mit nékik nem beszéltek volt, azt látják, és mit nem hallottak volt, arra figyelnek.”

Az Úr szenvedő szolgáján sokan a zsidó népet értik, az AI viszont azon vélemény mellett hozott érveket, hogy itt valójában Jézus azonosságát hirdeti a szöveg a megígért Messiással.

A mesterséges intelligencia szintén sokat segített a rejtélyes holt-tengeri tekercsek elemzésében. A barlangokban talált ősi tekercsek nagyjából az Ószövetség ismert fejezeteit tartalmazzák, de némi eltérés is van bennük, illetve új szövegrészeket is hordoznak.

A fentebb már említett Ézsaiás-tekercsről az AI által kiderült, hogy nem egyetlen ember alkotása, hanem két írnok munkája, akiknek a kézírása elképesztően hasonló, de a gépet azért nem tudták megtéveszteni.

A mesterséges intelligencia azt is kiderítette, hogy a tekercsek valamivel régebbiek annál, mint amit eddig gondoltunk róluk, és a kutatók által felállított sorrendjük sem helyes. A hollandiai Groningeni Egyetem szakértői által elvégzett vizsgálat során az Enoch (Énok) nevű AI programot használták.

Ez pedig részben ellentmondott a korábbi radiokarbonos vizsgálatok eredményeinek, és a kézírások elemzésével állított új sorrendbe 135 darab töredéket. Dániel könyvének 8–11. fejezeteiről például kiderült, hogy nem Krisztus előtt 160 környékéről származnak, hanem nagyjából 70 évvel korábbról. Az AI egyértelműen új megvilágításba helyezi a Szentírás keletkezéséről eddig gondoltakat és további izgalmas kutatásokat vetít előre.

A bibliai Énoknak talán még az egyiptomi piramisokhoz is köze lehetett: