Nem Ádámtól és Évától származunk, ez a Bibliában is benne van

A Teremtés könyvének 6-9. fejezete az özönvízzel és annak következményeivel foglalkozik, amely az emberek és az állatok számára is végleges változásokat hoztak a bolygón. Mivel az Ószövetség szerint a természeti kataklizmát csupán Noé és családja élte túl, ezért jogos lehet a feltevés, hogy innentől számítva az emberiség származása Noéig vezethető vissza.

Mindez a Bibliában is szerepel, mint az úgynevezett Népek / Nemzetek táblázatában (1Mózes 10) fel is sorolják azon hetven népnek az alapítóját, akik Noénak és fiainak Sémnek, Hámnak, valamint Jáfetnek az utódjai lettek. A hetven népből 27 Sém, 30 Hám és 14 Jáfet leszármazottja:

„Ezek Nóé fiainak a nemzetségei, származásuk szerint népekre tagolódva. Ezektől ágaztak szét a népek a földön az özönvíz után”

– később a népek bábeli szétválásáról is szó esett.

De hogyan alakultak ki a rasszok?

A vallás és a kutatások erre is igyekeztek már választ találni, és logikusnak is tűnhet az elképzelés, miszerint Noé fiai más-más rasszokhoz tartoztak, emellett ugyanakkor valamivel tudományosabb megközelítés, hogy a rasszokat a későbbi környezeti tényezők is nagyban befolyásolták.

Így a természetes szelekció folyamata és az elszigetelt, kisebb populációk is külön fejlődhettek tovább – ezt támasztja alá Bábel tornyának története is. Ezt követően alakulhattak ki a különböző embercsoportok, melyeknek külső megjelenésük a környezeti tényezőktől függően változhattak.

Válaszok a Bibliában a származásunkra

A témában rengeteg kérdés merül fel, ezekre Werner Gitt igyekszik válaszolni a Kérdések a Kezdethez – a Teremtés logikája című könyvében, melyben olyan témákat boncolgat a szerző, mint a szénizotópos kormeghatározás, az ősrobbanás, vagy olyan, kevésbé monumentális gondolatokat, mint hogy hogy fért be annyi állat Noé bárkájába, és egyáltalán mikor élhettek a dinoszauruszok?

Természetesen a vallás magyarázatai keresztül olvashatóak a szerző állításai, amik többsége erőteljesen áltudományosnak tűnhet, mindenesetre valóban nagyon különös kérdésekről esik szó benne az emberiség származása kapcsán is.

A kérdéskörrel egy magyar professzor, Baumann Miklós is foglalkozott, már tudományos szempontból is sokkal erősebb érvekkel alátámasztva: