A szovjetek kegyetlen dolgot tettek az utolsó űrhajósukkal, miután felbomlott a Szovjetunió
Olvass tovább...
Meredek elmélet, de tökéletes a levezetés.
A szilúr-teória (angolul "Silurian hypothesis") egy elméleti kérdés, amelyet 2018-ban vetett fel Adam Frank asztrofizikus és Gavin Schmidt klimatológus. Az elmélet azt vizsgálja, hogy lehetséges-e, hogy a Földön már létezett egy korábbi ipari civilizáció, amely jóval az emberiség előtt alakult ki, majd nyom nélkül eltűnt. A szilúr-teória nevét a "Doctor Who" című brit sci-fi sorozatban szereplő Silurians nevű ősi, intelligens fajról kapta.
Olvass tovább...
Az elmélet szerint, ha egy ilyen korábbi civilizáció valóban létezett, vajon milyen nyomokat hagyhatott volna maga után, amelyeket a jelenlegi geológiai adatok alapján felfedezhetnénk? A kutatók szerint a fosszilis és egyéb geológiai nyomok alapján rendkívül nehéz lenne egy ilyen civilizáció nyomaira bukkanni, mivel a földtörténeti folyamatok, mint például az erózió, a lemeztektonika és a fosszilizáció hiánya, szinte teljesen eltüntethetik a civilizációk nyomait.
Frank és Schmidt szerint a fosszilis maradványok meglehetősen ritkák, és még ha egy civilizáció nyomai fenn is maradnának, azok felfedezése rendkívül valószínűtlen lenne. Például a dinoszauruszok több millió évig éltek a Földön, de ennek ellenére nagyon kevés teljes fosszíliát találtak róluk. Ugyanígy, egy korábbi civilizáció esetében is, ha létezett volna, rendkívül nehéz lenne bárminemű tárgyi bizonyítékot találni.
Olvass tovább...
A teória továbbá azt is felveti, hogy egy korábbi civilizáció ipari tevékenységei által előidézett változások, mint például a gyors éghajlati változások vagy az óceáni üledékek kémiai összetételének megváltozása, olyan nyomokat hagyhattak volna, amelyeket a geológiai rekordokban meg lehetne találni. Azonban ezek az "indirekt" bizonyítékok is rendkívül ritkák lennének.
A szilúr-teória egyik legfontosabb kérdése, hogy ha létezett egy ilyen civilizáció, akkor milyen mértékben képesek lennénk felismerni a nyomait. A kutatók rámutatnak, hogy az emberi civilizáció saját tevékenysége is éppúgy hagy majd nyomokat a jövő geológiai rétegeiben, például műanyagok, radioaktív izotópok, és más ipari maradványok formájában. Ez alapján elképzelhető, hogy egy hasonlóan fejlett korábbi civilizáció nyomait is lehetne találni, ha léteznének megfelelő módszerek ezek kimutatására.
A szilúr-teória nem azt állítja, hogy biztosan létezett egy korábbi civilizáció, hanem inkább egy spekulatív kérdést vet fel: Hogyan lehetne felismerni egy ilyen civilizáció nyomait, ha létezett volna? Ez az elmélet segít tágítani a gondolkodásunkat a Föld múltjával és a geológiai nyomok értelmezésével kapcsolatban.
forrás: Cambridge University Press