promotions.hu
Keresés
Menü megnyitás
Lefagytak a tudósok, piramis szigetet találtak a Földön

Lefagytak a tudósok, piramis szigetet találtak a Földön

Borítókép:  National Geographic
Tech & Tudomány
Kategória fejléc

Egy rejtélyes formáció bukkant fel a tengerből, amely megváltoztathatja a történelmünket – vajon mit rejt a mély?

A gízai piramisok, a maja piramisok, a kínai piramisok  titkokat őriznek, és elgondolkodtatnak bennünket az akkori emberek tudásáról és képességeiről. A piramisok láttán óhatatlanul felmerül a kérdés: vajon miért éppen ezt a formát választották az építők, és milyen célt szolgáltak ezek az építmények?

A tudósok és a régészek évszázadok óta kutatják a piramisok rejtélyeit, próbálják megfejteni az építésük technikáit és a mögöttük rejlő titkokat. Nem kevés összeesküvés-elmélet is kering ezekről a monumentális építményekről. A legelterjedtebb elméletek szerint a piramisok síremlékekként szolgáltak a fáraók és más magas rangú személyek számára, de léteznek olyan elképzelések is, amelyek spirituális, csillagászati vagy akár energetikai funkciókat tulajdonítanak nekik. A piramis sziget gondolata eddig leginkább a sci-fi filmek és a kalandfilmek világában létezett.

Van egy kis lakatlan görög sziget, Keros, ami Naxos mellett fekszik. Ez a sziget valaha nagyon fontos hely volt a bronzkorban, úgy 4500 évvel ezelőtt. Most egy elképesztő dologra bukkantak itt a régészek: mégpedig egy márványból épült piramisra. Ez a piramis alakú kis szigetecske, Daskalio, ami ma már különálló sziget. A régészek már eddig is találtak itt sok érdekes dolgot, ami egy gazdag kultúrára és hatalmas építményekre utal ebből a régi időből.

2019-ben pedig megtalálták a legrégebbi hatalmas épületegyüttest, amit valaha is kiástak Görögországban. Ezt a legalább 4600 éves építményt márványból rakták össze, amit a közeli szigetekről, az Égei-tengerről hoztak át kis fa hajókon.

Egy régész, Dr. Julian Whitewright azt mondta, hogy ez a legnagyobb őskori tengeri szállítási művelet, amire valaha is rábukkantak. Szerinte ez világosan megmutatja, hogy mennyire fontos volt a tenger az akkori emberek életében.

A rengeteg fehér márványt, akár 10 ezer tonnát is, a körülbelül 10 kilométerre lévő Naxos szigetéről szállították át. A régészek úgy gondolják, hogy ehhez több mint 3500 útra lett volna szükség, 24 tengerésszel, akik öt órán át eveztek a nyílt vízen. Ez egybeesett azzal az időszakkal, amikor sokfelé a világon hatalmas épületeket kezdtek építeni. A Daskalion talált piramis nagyjából egyidős a híres Stonehenge-dzsel, az iraki Eridu elveszett várossal és az egyiptomi piramisokkal is. Úgy tűnik, hogy a piramis forma több helyen is, egymástól függetlenül alakult ki, mint egy jó módszer hatalmas épületek létrehozására.

Miért törték össze a szobrokat Keroson?

Azt gondolják, hogy a piramis sziget egy szent hely lehetett, ahová zarándokok jöttek. A régészek találtak itt kis szobrokat, vázákat és más tárgyakat, amiket valószínűleg ajándékként hagytak ott. A legtöbbjüket összetörve találták meg. Az egyik elképzelés szerint az összetört szobrok egy régi rituálé részei voltak. A zarándokok eljöttek a szigetre egy szertartásra, és amikor elmentek, összetörték a szobrokat, hogy egy darabot magukkal vigyenek.

Azt még nem tudják pontosan, miért törték össze a Küklad-szigeteken talált szobrokat és miért hagyták ott a szigeten, de lehet, hogy így próbáltak kapcsolatba lépni az isteneikkel vagy az őseikkel. A leletek azt mutatják, hogy Keros nagyon fontos hely volt a korai Küklad-kultúrában.

Michael Boyd, egy kutató a Cambridge-i Egyetemről, aki részt vett az ásatásokon, azt mondta, hogy a kutatásuk megváltoztatta azt, ahogy a korai bronzkori Küklad-kultúráról gondolkodnak. Szerinte  a az ókori görögök sokkal szervezettebbek, ügyesebbek és politikai értelemben fejlettebbek voltak, mint korábban gondolták azt róluk.

A Keros-kincs

A huszadik század közepén a régészek sok jellegzetes, lapos arcú Küklad-szobrot találtak a szigeten. Ezt a különleges leletet azóta "Keros-kincsnek" nevezik. Ezeket a híres szobrokat hamar megvették a gyűjtők és a múzeumok világszerte. A Küklad-szobrok, mint amiket Keroson találtak, sok művészt megihlettek. A szigetet a késő bronzkorban elhagyták, de a régészeti maradványai még mindig lenyűgözik a tudósokat és a látogatókat. Keros érdekessége, hogy ma védett régészeti területnek minősül, és engedély nélkül nem lehet rálépni a szigetre. 

A piramisok aggodalomra adnának okot? Feltétlenül nézd meg miért:

Forrás: greekreporter