Rászabadult a mesterséges intelligencia a Nazca-vonalakra, iszonyatos dolgot vett észre

Homokba rajzolt titkok

A perui sivatag kietlen síkságán évezredek óta rejtőzik egy üzenet, amely csak madártávlatból fedi fel valódi formáját. Óriási méretű állatok, spirálok és különös szimbólumok rajzolódnak ki a földbe karcolt geoglifa-vonalakból – de ki, mikor és legfőképp miért készítette őket? A tudomány világát már több mint száz éve lázban tartja ez a kérdés, ám a válasz most – egy különleges technológia segítségével – meglepően közel került.

A civilizáció, amely e formákat alkotta, már rég eltűnt, de üzeneteik most új fénytörésbe kerültek. Eddig soha nem látott részletek kerültek elő – és nem emberi szemnek köszönhetően.

Láthatatlan rajzok a sivatagban – a Nazca-vonalak titokzatos üzenetei

A Nazca-vonalak hatalmas, földbe karcolt ábrák Peru sivatagában, amelyek csak magasból látszódnak igazán. Több száz méteres alakzatokról van szó – többek között pókokról, majmokról, madarakról vagy geometrikus formákról –, amelyeket a Nazca civilizáció készített több mint 1500 évvel ezelőtt. Funkciójukat máig rejtély fedi: lehettek térképek, csillagászati jelölések, szertartási útvonalak vagy spirituális szimbólumok is.

A mestergéseg intelligencia algoritmusa most először pillantott bele a történelem homokba vésett titkaiba

A japán Yamagata Egyetem kutatócsoportja, az IBM szakembereivel közösen, a legújabb mesterseges tanulási algoritmusokat alkalmazta, hogy műholdfelvételek és légifotók segítségével kutassa fel az eddig ismeretlen nazca formákat. Az eredmény megdöbbentő volt: mindössze hat hónap alatt 303 új alakzatot fedeztek fel.

A kutatást vezető Sakai professzor szerint: „Az időbeli előrehaladásunk kizárólag a mesterséges intelligencia használatának volt köszönhető.” Ez a tempó a hagyományos feltérképezési módszerekkel elképzelhetetlen lett volna.

Hatalmas ugrás a régészetben

A mesterséges intelligencia már nem csupán a látottakat értelmezi: kapcsolatokat keres, mintázatokat ismer fel, sőt új elméletek felé tereli a régészek gondolkodását. Például most már tudjuk, hogy több geoglifa is valószínűleg rituális sétányok részéhez tartozott, így az emberek szakrális célból járhatták végig a vonalakat.

A szoftveralapú észlelés, vagyis az MI nem váltja ki teljesen az emberi munkát – minden új formát kézzel is ellenőrizni kell, hiszen a technológia még nem képes önállóan különbséget tenni az értelmes mintázatok és a természetes képződmények között. Egy rosszul kalibrált algoritmus akár egy kavicsnyomot is ősi szimbólumnak értelmezhet. A szakértők azonban úgy vélik, hogy néhány éven belül sokkal pontosabb algoritmusokat fejleszthetnek, amelyeket hamarosan még szélesebb körben fognak alkalmazni a régészet területén.

És akkor jött a felismerés…

A kutatás végére azonban olyasmi történt, amire senki sem számított. Az MI által azonosított alakzatok között ugyanis több olyan figura is szerepelt, amelyik stílusában, méretében és elhelyezkedésében teljesen eltért a többitől. Ezek az alakzatok nem illettek bele a Nazca-kultúrába. Olyan jelekről van szó, amelyeket a tudósok „anomáliáknak” neveztek el – mert egyszerűen nem tudták értelmezni az eredetüket.

Néhány kutató már azt sem tartja kizártnak, hogy a sivatag homoktengerébe karcolt rejtélyes alakzatokat nem biztos, hogy a Nazcák hagyták ránk – hanem egy ismeretlen eredetű, kívülről érkező kultúra keze is közrejátszhatott, amelynek jelenléte alapjaiban írná újra azt, amit eddig Dél-Amerika őstörténetéről hittünk.

Az asszony, aki megmentette a sivatag rajzait

A nazca vonalak túlélését főképp egy különleges nőnek köszönhetjük: Maria Reiche, a német származású matematikus és csillagász egy egész életet szentelt annak, hogy a régészet és a kulturális örökség megóvása kéz a kézben dolgozhasson együtt a későbbi perui homok titkainak feltárásakor.

Miután egy amerikai kutató elfogadta a kivizsgálás menetét, vagyis, hogy a geoglifák csillagtérképként szolgáltak-e, Reiche szó szerint nekiállt a tudomány szolgálatában dolgozni – seprűvel és elkötelezettséggel takarította ki a homokból a hatalmas ábrákat, többek között egy „négy városi busz méretű pókot”. Később aktivistává vált, meggyőzte Perut, hogy őrizze meg ezt a különleges örökséget, amely végül UNESCO világörökségi státuszt kapott.

Az amerikai kutató kitartása és szorgalmas munkája nélkül ma talán nem is beszélhetnénk az elképesztő civilizáció nyomairól, amelyeket ma már mesterséges intelligencia is segít értelmezni.

Egy új korszak kapujában

Az MI tehát nemcsak új alakzatokat tárt fel, hanem az emberi múlt értelmezését is új mederbe terelte. A mesterséges intelligencia elemzőképességének fejlődésével egyenes arányban merülhetünk mélyebbre a régészet és az ősi civilizáció titkaiba – olyan mélységig, amelyet eddig elképzelni sem tudtunk.

A mesterséges intelligencia már nem csak adatokat elemez, hanem olyan összefüggésekre világít rá, amelyeket korábban senki sem vett észre. Az eddig csak sejtett, vagy homályba vesző nyomokat új jelentéstartalommal ruházhatja fel.

Mostantól nemcsak mi faggatjuk a múlt titkait – a mesterséges intelligencia is beszállt a játszmába.

A videó bemutatja, hogyan segít a mesterséges intelligencia – Prof. Masato Sakai és az IBM kutatóinak közreműködésével – feltárni a Nazca-vonalak eddig ismeretlen titkait és a belőle fakadó elméleteket: