11 napot öregedett több millió ember az egyik percről a másikra, a legnagyobb időszámításai anomáliát javították ki

Amikor ránézünk a naptárra, szinte természetesnek vesszük, hogy tudjuk, milyen nap van és hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy ez is csak egy emberek által alkotott szisztéma, ami az idő mérésének célját szolgálja.

Természetesen a naptárakban is voltak eltérések, ám alapvetően ma is az 1582-ben bevezetett Gergely-naptárt használjuk, ami a Julianus-naptárt váltotta le, nem véletlenül, hiszen a matek nem igazán jött ki hosszabb távon.

De mi volt az oka a váltásnak?

Egy naptárat nem váltunk le csak úgy, főleg hogyha az rengeteg ember számára ad támpontot, azonban a Julianus-naptár lecserélése elengedhetetlen volt, hiszen az évszázadok során egyre nagyobb eltérést eredményezett a naptár és a napéjegyenlőségek között.

A még Caesar által bevezetett rendszer idővel az egyházi ünnepek és a mezőgazdaság kapcsán is káoszt okozott volna, illetve majdnem okozott is, hiszen a XVI. századra már jelentős volt az eltérés.

Az új naptár bevezetésével az időszámítás pontosabbá vált, a szökőévek pedig biztosították a csillagászati évhez való pontosabb igazolást. Ám nem mindegyik ország állt át a Gergely-naptárra.

Közöttük volt Banglades is, amely emiatt 11 napos késésben volt, épp ezért 1972-ben végül úgy döntöttek, hogy ki hagynak 11 napot, és egy ugrással csatlakoznak a Gergely-naptárt követő nemzetekhez. Ezzel végül Banglades is szinkronba került, ám itt valóban joggal sóhajthattak föl az emberek, hogy ezeket a napokat már senki nem adja vissza nekik.

Mivel a világon többfajta rendszer létezik, ezért a Gergely-naptár csupán a legelterjedtebbnek, de nem az egyetlennek nevezhetjük. Ebben egyébként Jézus születéséhez igazították az időszámítást, az átállás fontosságát pedig az alábbi videóban is részletesen taglalják:

Forrás: Medium