
Magyar ételről német nyelven hangzott el rendkívüli, egyenesen Habsburg Ferdinánd beszélt egy speciális szokásáról
Olvass tovább...
A régóta elveszettnek hitt koronák, jogarok és ékszerek titkai évszázadokig rejtve maradtak, mígnem egy váratlan felfedezés új megvilágításba helyezte a Jagelló-dinasztia és Magyarország kapcsolatát.
A Vilnius-katedrális mélyén felfedezett királyi kincsek – koronák, gyűrűk, jogarok és medálok – nemcsak a litván és lengyel történelem szempontjából jelentősek, hanem közvetlenül kapcsolódnak a magyar Jagelló-dinasztiához is.
A régészek által szeptemberben feltárt leletek évszázadokon át rejtve maradtak, mígnem modern technológia segítségével újra napvilágra kerültek, és olyan titkokat tártak fel, amelyek új megvilágításba helyezhetik a középkori Magyarország történetét.
A titkos kriptát először 1931-ben fedezték fel egy áradás utáni helyreállítás során, de a benne talált kincsek sorsa bizonytalan volt. A II. világháború kitörésekor a szakértők attól tartottak, hogy a felbecsülhetetlen értékű királyi ékszereket ellopják vagy megsemmisítik, ezért gondosan elrejtették őket. Az elmúlt évtizedekben számos sikertelen próbálkozás történt a megtalálásukra, mígnem 2024-ben egy endoszkópos kamerával sikerült újra rájuk bukkanni. A leleteket 1939-es újságpapírba csomagolva találták meg – egyértelmű jeleként annak, hogy még a háború előtt rejtették el őket a katedrális mélyén.
Olvass tovább...
A Jagelló-ház évszázadokon át meghatározó szerepet játszott Közép-Európa történelmében, beleértve Magyarországot is. A dinasztia két magyar királyt is adott a trónra:
II. Ulászló (1490–1516), aki Mátyás király halála után vette át a hatalmat Magyarországon. Bár uralma alatt belpolitikai zűrzavar és pénzügyi nehézségek sújtották az országot, az ő nevéhez fűződik a Jagelló–Habsburg házassági szerződés, amely később meghatározta Magyarország sorsát.
II. Lajos (1516–1526), akinek tragikus uralkodása a mohácsi csata vereségével ért véget. Halála után a magyar korona Habsburg Ferdinánd kezébe került, véget vetve a Jagellók magyarországi uralmának.
A most megtalált ereklyék közvetetten az ő örökségükhöz kötődnek. Az egyik legértékesebb felfedezés Elżbieta Habsburg koronája és medálja, aki II. Lajos nagynénje volt, és akinek házassága Zsigmond Ágost lengyel királlyal a Jagellók és a Habsburgok közötti szövetséget erősítette meg.
A Vilnius-katedrálisban talált kincsek olyan uralkodókhoz és nemesi családokhoz köthetők, akik meghatározták Magyarország középkori történelmét, és akiknek politikai döntései a magyar trón további sorsát is befolyásolták. Bár a kincsek elsősorban a lengyel és litván Jagellók örökségét őrzik, az általuk jelképezett történelmi összefonódás új kontextusba helyezheti a magyarországi dinasztikus kapcsolatokat is.
Vajon hány más elveszett kincs rejtőzik még Európa mélyén, amelyek új fényt vethetnek Magyarország történelmére? Egy biztos: a múlt még mindig tartogat meglepetéseket.
Olvass tovább...